Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Oberding J. György: A bukovinai magyar népcsalád
A bukovinai magyar népcsalád helyzetképp 267 EGY JUGOSZLÁVIAI CSÁNGÓTELEP A JUGOSZLÁVIAI TELEPES KÖZSÉGEK legjellegzetesebbike Hertelend\ialva- A község Belgrád közelében fekszik Pancsovával összeépülve. A betelepülők lélekszáma 778 volt, akik a falu mögötti erdőírtást kapták, míg a község elején és szívében szlovákok és németek laknak, A község lélekszáma 1931-ben 3.656 fő volt j ebből magyar 1662, szlovák 1174, német 759, egyéb (főleg szerb) 61, A csángók túlnyomó többsége, 1350 lélek református. Katolikus mindössze 312 lélek. A betelepülők nagyrésze tehát andrásfalvi református volt, akik Thomka Kálmán lelkészük vezetése alatt jöttek és telepedtek le, Thomkának különben nagy szerepe volt a magyar- országi visszatelepítési akcióban, A telepesek református vallása elárulja azt is, hogy nem csíkiak, hanem háromszékiek. Azoknak a háromszékieknek az utódai, akik a Siculícidium idején együtt vé- reztek a csíkiakkal és menekültek ki az országból, A betelepedés 1883-ban történt, egyidőben a sándoregyházi és székelykevei telepítésekkel. A telepítés alkalmával egy-egy család 10 kát. holdat kapott, de hat helyen. Egy tagban 3 holdat, a többit szétszórtan. Összesen 2.000 kát, holdat osztottak szét közöttük, de ma már csak 1,200 hold van a magyar gazdák kezén. Ez is 435 tulajdonos között oszlik meg, A magyar gazdák közül V 4—2 holdja van 223 gazdának, 2—10 holdja 126 gazdának, 10—20 holdja 23 gazdának és 20—50 holdja 6 gazdának. Teljesen nincstelen 57 család, A magyarok közül mintegy 380 azoknak a száma, akiknek a megélhetését nem a föld adjas vagy mert egyáltalán nincs földjük, vagy mert földjük a nagyszámú család eltartására nem elégséges. De Hertelendyfalván a földnélküliséget nemcsak a túlszaporodás idézte elő, az eltelt félszázad alatt eredeti birtokállományuk közel felét elvesztették eladósodás folytán. A földnélküliek között egynéhány iparoscsalád is van. A nincstelenek és törpebirtokosok mellékkeresete a mezőgazdasági napszám vagy gyári munka. A gyári munkára kedvező lehetőséget nyújt Belgrád közelsége, ahová olcsó munkásjegyekkel tudnak bemenni és este visszatérni, Belgrádba szívesen mennek el háztartási alkalmazásba a leányok is. Népszaporulatukra az alábbi összeállítás nyújt képet s 1884 778 1900 1,151 1921 1,479 1890 939 1910 1,226 1931 1,662 Népszaporulatuk különösen a háború utáni időben mutat nagy emelkedést, 1919-ben a természetes szaporulat 42 lélek volt, kettővel több mint a világháború hősihalotti vesztesége. Egy év termé- mészetes szaporulata tehát már behozta a négy éves háború veszteségét, Igaz viszont, hogy a háború alatt a szaporodás csökkenő irányzatú volt. Míg 1914-ben 29, 1915 ben 12, 1916-ban 6, 1917-ben és 1918-ban 10 —10 fő volt a természetes szaporulat, A születések száma ezzel szemben 1914-ben 72, 1915-ben 45, 1916-ban 33, 1917- ben 41 és 1918-ban 27, A születések legmagasabb száma 1930-ban
