Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/4. szám - Oberding J. György: A bukovinai magyar népcsalád
266 Dr. OhercHns József Györ/^y részük aztán fuvarozással és kubikos munkával keresi meg a kenyeret- Keresetükből természetesen gyűjteni nem tudnak, s szomorú, hogy mig a hunyadmegyei csángók józanéletüek, a gyorokiak sokat költenek az italra; ez is hozzájárul szegénységükhöz. Az idősebb nemzedék nagyon alacsony életszínvonalon él. le vannak rongyolódva, reménytelenül néznek a jövő elé, A fiatalabb nemzedékben több az életkedv, Sokan elvégezték közülük a ménesi vincellér-iskolát s igy jobb keresethez is hozzá tudnak jutni. Kár, hogy senki nem törődik velük, teljesen magukra vannak hagyatva, A háború előtt volt hitelszövetkezetük és kosárfonószövetkezetük. Ma nincs semmi gazdasági szervezetük, Megszűnt a háború előtti dalárdájuk is. Az impériumváltozás után nem is történt semmi kísérlet gazdasági és közművelődési megszervezésükre, Megfelelő vezető pedig kedvező eredményt érhetne el. Analfabéta nincs közöttük. Művelődési érdeklődésük ma inkább a műkedvelői színjátszás felé terelődik. Néha sikerül is egy-egy darabot előadniok, s ilyenkor mindig nagy és lelkes nézőközönség előtt játszanak. Sajnos, a megfelelő vezetés hiányában a hitéletet is elhanyagolják, Nehány évvel ezelőtt kísérlet történt a leányoknak vallásos egyesületbe való tömörítésére, de két hónapi hiábavaló küzdelem után, részvétlenség miatt, feloszlott az egyesület. Ugyan az egyesületi élet megszervezését megnehezíti az is, hogy a telepen nincs az összejövetelek számára alkalmas helyiség. Iskola tekintetében teljesen az állami elemi iskolára utaltak, amely hétosztályos két tanítóval és egy óvónővel, A tanszemélyzet román és román a tanítási nyelv is. Családi életük tiszta, a gyermekáldás nagy, A legnépesebb család a László Gergelyé, akinek 21 élő gyermeke van. Az idegenekkel szemben beszéd közben igen tartózkodóak, egymás között szoros kapcsolatot tartanak fenn. Nagyon kifejlődött a szomszédozás- Esténként szoktak összejárni. Ilyenkor az asszonyok kézimunkáznak, A régi szövés-fonást azonban már elhagyták, ma toledót készítenek. Elhagyták a régi népviselüket is, s még az öregek között sem lehet megtalálni a székely viselet nyomait. Viseletűk az alföldi magyar viselet, A telepen három rádió van, amit szívesen hallgatnak, A világ- eseményeket figyelemmel kísérik s azokról megfelelően vannak tájékozva. Újságok közül az Aradi Közlönyt, az Aradi Hírlapot és a Magyar Népet olvassák. A háború előtt sokat leveleztek a bukovinai rokonokkal, A háború alatt többen eljutottak, mint katonák, a bukovinai falvakba is, ahol nagyon szívesen fogadták őket, A háború után, teljesen érthetetlenül megszakadt minden összeköttetés. Az öregek még beszélnek Bukovináról és vissza-vissza vágynak, de az új nemzedék már nem gondol oda,'' 5 Q-yorok társadalomrajzi adatgyűjtését a megküldött kérdőív alapján Gadó Jenő szövetkezeti igazgató végezte.
