Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom

26 Dr. Sáry István tek, s igazi szövetkezeti szellemtől vannak átitatva. Pénzügyi helyzetük 1929-ben a következő volt: alaptőke: 1.347,000 lej; takarékalapok : 13.878,000 lej i betétek : 232.693,000 lej ; különböző hitelek: 113,786.000 leji tiszta haszon; 5,278.000 lej. AZ ERDÉLYI ROMÁN SZÖVETKEZETI MOZGALOM AZ ERDÉLYI ROMÁNSÁG háború előtti szövetkezeti moz­galma a kisebbségi élet által meghatározott különleges körülmé­nyek között fejlődött, míg a háború utáni sorsa egybeesik az álta­lános román szövetkezeti mozgalom fejlődésével. A szászság már ismert szövetkezetei befolyásolták a román szövetkezeti mozgalom megindulását. Visarion Roman, Rä§inar-i tanító, az 1867—68-as években megismeri és tanulmányozza a szászok szövetkezeti intéz­ményeit, majd e szövetkezetek fontosságának tudatában megala­pítja Rä§inar községben 1867-ben az első román hitelszövetkezetet Takarék és Kölcsönző Társaság (Societate de Pástrare $ilmprumut) névvel. Az intellektuális réteg, különösen a falusi papság és taní­tóság, élére áll a szövetkezeti mozgalomnak, mely kiépíti szövet­kezeti egységeit. Az 1872 ben megalakult „Albina" égisze alatt indul meg a szövetkezetek alakulása. 1915-ig 75 Schultze-rend­szerű szövetkezet alakul, de ezek rendre részvénytársaságokká fomálódnak át. A Román Mezőgazdasági Egyesület (Reuniunea Romänä de Agriculturá din Sibiu) Raiffeisen-rendszerű szövetke­zeteket alakit. A lendületes szövetkezeti munka azonban csak akkor indul meg, amikor a Román Nép Irodalmi és Közművelődési Társasága, az ASTRA (Asociafia pentru Literatura ?i Cultura Po- porului Román) Vasile Stroescutól 50 ezer koronát kap a szövet­kezeti propaganda és szervezetek alakításának céljaira. Az ASTRA ez alapból szakértőket küldött ki Óromániába, Magyarországra, Bukovinába, hogy a szövetkezeti kérdést tanulmányozzák. Az ered­mény mutatkozik is: 1915-ben a szövetkezetek száma 108. 11,112 taggal, 1,235.470 K. alaptőkével. 852.570 K. tartalékalappal 6.733,090 K. betétállománnyal, 141,120 K. tiszta haszonnal, A háború kitö­résekor az ASTRA kezdeményezésére 200 új szövetkezet alakítása volt előkészítve. A román hitelszövetkezetek számaránya a lakossághoz viszo­nyítva kevesebb, mint a szász vagy magyar szövetkezetek száma, mivel a részvénytársasági alapon megszervezett román bankháló­zat szövetkezeti szellemben dolgozott, pénzügyi politikája és egész működése a népközösség szolgálatában állott. A szövetke­zetek által végzendő feladatokat ezek a bankok végezték el, ezért a hitelszövetkezetek és bankok között a határvonalat — lényegü­ket tekintve — nehéz megvonni. Az Albina, a Solidaritatea és Infrátirea köré csoportosult bankok megértették a románság cél­kitűzéseit és azok szerint igazodtak. „Örvendetes, hogy a román bankok, annak ellenére, hogy részvénytársasági formát veitek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom