Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
A romániai szövetkezeti mozgalom 27 nemcsak a haszon gyűjtésére gondoltaki hanem elsőrangú társadalmi és közművelődési feladatokat is végeztek“^^. A háború előtti hitelszövetkezetek tehát azért nem fejlődtek kii mivel az idevágó feladatokat a részvénytársasági bankok végezték el, melyeknek eredményes működése lekötötte a nép vezetőinek figyelmét és munkáját. A részvénytársasági forma a gazdasági élet irányítását végző bankokat megkímélte az állami ellenőrzéstől s ezért nem is törekedtek a tökéletes bankhálózat mellett szövetkezeteket is alakítani. A háború után az állam hathatós segítséget nyújt a román szövetkezeti mozgalom fejlődésének. A kolozsvári Banca Agrara finanszírozása mellett négy szövetség alakul kb. 100 egységgel. Az állami támogatás folytán a szövetkezetek állandó fejlődést mutatnak. 1915-ben 108, 1926-ban 380, 1927-ben 394, 1929-ben 415 a szövetkezetek száma ; a tagok száma pedig! 1915 ben 11,112, 1926 ban 41,515, 1927-ben 42,355, 1929-ben 59.285. 1929-ben a betétállomány 117.682,530 lej, tőke 55,984,377 lej, tartalékalapok 7,873.000 lej! hitelek 134.533.470 lej i tiszta haszon : 10,768.890 lej. AZ ERDÉLYI MAGYAR SZÖVETKEZETI MOZGALOM. AZ 1848-AS TÖRVÉNYHOZÁS új lehetőségeket nyitott meg a magyarság gazdasági fejlődésének szempontjából, de az abszolutizmus nem engedte meg az új helyzetben a kibontakozást; az 1848-as jobbágvfelszabadítás utáni állapot igen hasonlít a múlt század végén Óromániában kifejlődött^újjobbágysághoz, a földhöz jutott jobbágyság, ha politikailag fel is szabadult, nem rendelkezett azokkal a gazdasági eszközökkel, melyek a tényleges cselekvési szabadságot számára biztosították volna, A tőkekoncentráció és az uzsorakamat folytán a falusi’lakosság egész munkaerejét a kamatszolgáltatásra fordította, de így sem tudta földjét megtartani, melynek nagyrésze hamarosan a hitelezők kezére került. E szomorú állapotokon akart segíteni a szövetkezeti rendszer bevezetésével gróf Károlyi Sándor, Azt akarta, hogy a dologi hitelen kívül a falu lakósságának megfelelő személyi hitelforrás is álljon a rendelkezésére s éppen ezért 7885-baü Budapesten megalakítja az első hitelszövetkezetet, mely lassan kiterjeszti működési területét az egész vármegyére. A lakosság azonban bizalmatlan az új mozgalommal szemben, a betétállomány a minimális hiteligényeket sem bírja kielégíteni, úgy hogy az államnak kell közbelépnie, megalakítván az Országos Központi Hitelintézetet (OKH) az 1898: XXIII, a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekről szoló törvénycikk útján. A magyar szövetkezeti mozgalom így túlajdonképpen felsőbb kezdeményezésre, állami támogatással alakul és fejlődik s e támogatás a fejlődés sikerét is bizlositotta. 1899-ben 712, 1908- ban 2096, 1915-ben 2441 hitelszövetkezet működik MagyarorszáDr. Dragont i, m. 26, 1.
