Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom

pm

Á romániai szövethezefi mozgalom

25

Különösen a Hermanstädter A. S. kapcsolatai váltak szorossá a szövetkezetj hálózattal, E kapcsolatot és összefüggést mutatja az a tény, hogy a szövetkezeti központ s az 1886-ban alakult Eaiffeisenverhandes készkiadásait e bank fedezte, díjmentes helyiséget adott a szövetkezeti központ rendelkezésére, iroda, személyzet, posta kiadásait teljes egészében fedezte 137.500 lejjel járult a költségvetéshez. E hozzájárulások ö.sszesen mintegy egymillió lejt tettek ki pl. csak 1929 ben.

így vált lehetővé a hosszú lejáratú hitelek nyújtása, melyek a tagok mindennapi gazdasági szükségleteinek és leltár-állományának pótlásán kívül elsősorban a szász nemzeti vagyon, a szász föld megvédését (Bodenschufz) szolgálták, A kölcsönök nyújtása megakadályozta, hogy a szövetkezetek tagjai ingatlanaikat eladják : ha a földtől való elszakadás elkerülhetetlenné vált, úgy azt maga a szövetkezet vásárolta meg, nehogy idegen kézre kerüljön, S a tagok felelősségérzetére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a szö- ketkezet földjeit a tagok ingyen művelték meg és igy a szövetvezet némileg kárpótolva volt a földvásárlásokba fektetett tökének a forgalomból való kiemeléséért. 1910-ig 500 ilyen földvásárlás történt, mely által a szövetkezetek a szász nemzeti vagyonnak megmentettek 4600 hold szántót, 2l8 hold legelőt, 1 hold erdőt, 162 házas telket*®, s így sikerült zárófalat emelniük a románság háború előtti gazdasági térhódítása ellen. De a szász szövetkezeteknek nagy a jelentőségük a nemzeti vagyon gyarapításában is. Uj földterületeket vásároltak, parcelláztak és telepítési akciókat bonyolítottak le (Der Neuerwerb und Innen-Kolonisation) s e törekvésükkel elsősorban az elhagyott magyar mágnásbirtokok felé fordultak. 1916 ig a szász szövetkezetek kla, 10.000 holddal növelték nemzeti vagyonukat^®. Ha a szerzett föld a szövetkezet közelében terült el, úgy a parcellázás a tagok között történt} ha azonban messze esett, úgy elsősorban árván maradiakkal vagy sok- gyermekes családok tagjaival telepítették be az új földeket. E gazdaságpolitika révén kb. 15 ezer Amerikába kivándorolt szász embert tudtak az ősi földre visszatelepítenE'.

Szász fogyasztási szövetkezetek csak akkor létesülnek, mikor a „Hangya" központ szász vidéken két fogyasztási szövetkezetei létesít. A szász fogyasztási szövetkezetek is Raiffeisen rendszerű alapszabályok szerint alakultak, de mivel ez nem engedi meg a saját tőke gyűjtést, ami a fogyasztási szövetkezeteknél elengedhetetlen fontosságú, a szász fogyasztási szövetkezés nem járt olyan eredménnyel, mint a hitelszövetkezeti mozgalom, 1906-ban 17 fogyasztási szövetkezet alakult, 1913-ban 47 a fogyasztási szövetkezetek száma, 1916-ben 60, 1925-ben 81, 1929 ben 69, A tagok

száma is visszaesést mutat: 1925-ben 8ll6, 1925-ben 6553, A szász kereskedelem könnyedsége és fejlettsége miatt a fogyasztási szövetkezetek fontossága nem is olyan elsőrendű, mint a hitelszövetkezeteké. Az utóbbiakon van a hangsúly, ezek teljes szövetkezeid Gustav Tilff: Geschichte und Gegenwart der siebenbürisch-sächsische Genossenschaften. Stuttgart, 1931. 92. 1.

20 Dragon: Cooperatia in Ärdeal. Bucure^ti, 1933, 128. 1.

21 Dr. Günter-Wehenkel: i, m. 42, 1.