Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom

A romániai szövetkezeti mozSahm 21 ban vannak ahhozt hogy a saját magukból alakult és létrehozott központok végezzék az ellenőrzést (önellenőrzés elve). Ez az el­gondolás megfelel a törvényt létesítő kormányzat decentralizációra törekvő elveinek. Az 1935. évi módosított törvény változásokat hoz létre az önellenőrzés elvének rovására s többek között az el­lenőrzés kivételével az Uniók feladatait a Federálékra is átru­házza, Az állammal és a közigazgatási egységekkel kapcsolatosan már az 1929, évi törvény is jelzi azokat a kapcsolatokat, melyek a szövetkezetek és máscdfokú szerveik, meg az állam és más közjogi jogiszemélyek között fennállanak, A 79, szakasz kimondja, hogy a Federálék az állammal, megyével és községekkel karöltve értékesítik az illető vidék nemzeti gazdagságát. Az oly nagy fon­tosságú kérdéseket felölelő szervezet, mint a szövetkezeti hálózat, nem is nélkülözheti az állam pártfogását és viszont nem vonhatja ki magát az állami ellenőrzés alól. A szövetkezeti mozgalom előtt két út állt í vagy a teljes önrendelkezés, vagy pedig az ál­lamosítás, illetve központosítás útja. Az 1929, évi törvény önren­delkezés formájában vélte a szövetkezet fejlődését biztosítani, az önellenőrzés és az önálló fejlődés nyújtásával. Az 1935. évi mó­dosított törvény e fejlődési irányzatot megváltoztatta, kifejezésre juttatva az állam (a végrehajtó hatalom) ama törekvéseit, me­lyek mind több és több beleszólást igényelnek a szövetkezeti rendszer irányításába és ellenőrzésébe. Az állami ellenőrzés biztosítására az 1935, évi törvény létrehozza a Központi Irányitó, Szervező és Ellenőrző Hivatalt (Centrala Cooperativelor de Indru- mare, Organizare §i Control), mely központi szervezet megyénként szétágazó szerveivel átveszi az Uniók ellenőrző feladatait. Az új ellenőrző alakulatban fontos szerepet kap, kiküldöttei révén, a földművelés- és közoktatásügyi minisztérium is és így a végrehajtó hatalom irányítása és ellenőrzése biztosíttatott. A módosító tör­vény intézkedései ugyan tiszteletben tartják az eddig szerzett jo­gokat olyképen, hogy a már Uniókba tömörült szövetkezetekre az új szerv ellenőrzési joga nem terjed ki, e szövetkezetek ellen­őrzését továbbra is az illető Uniók végzik, de az új központ el­lenőrzése kiterjed mind az Uniók, mind a Federálék ügyvitelére. Az új központi szerv a már ismert első- és másodfokú szö­vetkezetek mellett a harmadfokú szövetkezeti szervekkel ismer­tet meg bennünkeF^, s ezeket a törvény a szövetkezet nemzeti in­tézményei névvel illeti, jelezve a gazdasági életre vonatkozó nagy jelentőségüket. A szövetkezeti Központi Bank megőrzi magánjogi jellegét, de az állami hozzájárulás révén 503 millió lej támoga­tásban részesül (99 szakasz) s az állam érdekeinek megfelelő el­lenőrzéséért kiküldötteket nevez ki a Szövetkezetek Központi Bankjához, Az összes szövetkezeti szerveket a mezőgazdasági minisztérium mellett működő Román Nemzeti Szövetkezeti Hiva­tal (Oficiul National al Cooperajiei Románé) egyesíti az 1929. évi törvény előírásai szerint, Az 1935« módosító törvény szakaszai a Már az 1929 évi alaptörvény a szövetkezetek pénzügyi ellátása céljából megalakítja a Központi Szövetkezeti Bankot (Banca Centralä Cooperativá).

Next

/
Oldalképek
Tartalom