Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
22 Dr. Sáry István már említett ellenőrző hivatal mellett más szövetkezeti szerveket is alakít, így megalakul a Termelő, Élelmező és Terményszövetkezetek központja (Centrala Cooperativá de Productie, de Apro- vizionare, de Valorificare Agricolá), a Fogyasztási Szövetkezetek Központja (Centrala Coperativá de Consum), Ezen gazdasági szövetkezetekhez az állam 5—5 millió lejjel járul hozzá. Az 1935, évi törvény megszünteti a Román Nemzeti Szövetkezeti Hivatalt és helyette az összes harmadfokú szövetkezetekből álló Szövetkezetek Központi Házát (Casa Centrala de Cooperafie) létesíti. Az államosító irányzat a román szövetkezeti mozgalomban az 1938, évi törvényrendelet folytán jut tetőpontra. Míg a rendelettörvény életbeléptetéséig a szövetkezetek ez egyre erősödő állami befolyás és ellenőrzés ellenére is megőrizték függetlenségüket, addig az új rendelkezések szerint az összes másod és harmadfokú szövetkezetek ellenőrző és irányító szerepe megszűnik. Mindezeket a feladatokat a nemzetgazdasági minisztérium veszi át (rendelettörvény, 64. szak ), a fennálló jogokat pedig a Szövetkezetek Nemzeti Intézete (Institutul National al Cooperatiei) gyakorolja, mely már nem magánjogi jogiszemély, hanem közjogi s?erv melyet pl. a bírói fórumok előtt az állam ügyvédei képviselnek, pénzügyi fóruma pedig maga a Nemzeti Bank. Az állam fokozódó, beavatkozása tehát végül is az önellenőrzés elvét végleg felfüggesztette, miután az új rendelettörvény szerint a romániai szövetkezeti mozgalom teljesen állami irányítás és ellenőrzés alá került, A ROMÁN SZÖVETKEZETI MOZGALOM fejlődésének minden feltétele adva van. Ha a szövetkezetek számarányát a lakosság számához viszonyítjuk, úgy minden 2618 főre esik egy szövetkezet. Legerősebb részét a hitelszövetkezetek képezik, melyek számuknál fogva és taglétszámuk szerint az európai országok között a harmadik helyen állanak. Átlagosan minden szövetkezetre 202 tag, és minden tagra, számbavéve a saját és tartalék- tőkéket, 7814 lej esik, (Magyarországon 16 ezer, Svájcban 193 ezer lej esik egy szövetkezeti tagra,) Ebből a szempontból Románia szövetkezetei a tizennegyedik helyet foálalják el az európai országok szövetkezetei között. Romániában 1932-ben 4696 hitelszövetkezet működött 996.269 taggal és 1995 egyéb szövetkezet A hitel- szövetkezetek tagjainak száma 996,269, egyéb szövetkezeteké 209.848, A kisebbségi hitelszövetkezetek száma 552, 106,191 taglétszámmal. Romániában 1932-ben a szövetkezetek száma 7812 volt, összesen 1,447.866 taglétszámmal, 1933-ban a szövetkezetek száma 6143, melyből 1087 kisebbségi 1.371.123 taglétszámmal, A taglétszám állandóan esik, 1929-től a román szövetkezeti tagok száma 17 százalékkal esett, míg a kisebbségi szövetkezetek tagjainak száma 2 százaléknyi emelkedést mutat,^^ '5 Dr.~ A. G. Galan! i. m.
