Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Oberding J. György: A vándorló bukovinai magyarok

A VÁNDORLÓ BUKOVINAI MAGYAROK AZ ERDÉLYI-KÁRPÁTOKON túli területen jelentős magyar népcsortok élnek t a moldvai, bukovinai és havasalföldi magyarság népcsoportjai. A moldvai magyarság Moldva egyik ősfoglaló népe, a bukovinai magyarság több mint másfélszázad előtt vándorolt mai hazájába, Havasalföld felé pedig napjainkban is állandó az elván­dorlás, Közös nevük általában a „csángó", bár ők magukat soha nem nevezték csángóknak, sőt a bukovinai magyarok egyenesen sértőnek tartják az ily elnevezést. A közbeszédből azonban nem lehet a csángózást kiirtani, a „csángó" név a Kárpátokon túli magyarság gyűjtőneveként él a köztudatban,’ I. A BUKOVINAI CSÁNGÓK vagyis magyarok ősei azok a csíki székelyek voltak, akik a Siculicidium idején, a madéfalvi veszede­lem után menekültek Moldván át Bukovinába. Múltjuk és telepe- dési történetük a legismertebb a magyar népmozgalmi történelemben, A kivándorlást előidéző gazdasági, társadalmi és politikai okokat teljesen tisztázta a történelemkutatás s a társadalomkutatás számára rendkívül becses, hogy e népmozgalom csaknem minden mozzanata és adata ismert. A BUKOVINAI BETELEPEDÉS RÖVID TÖRTÉNETE A BUKOVINAI MAGYAROK kivándorlása a székely határőrezre­dek szervezésével esik egybe. A Mária Terézia által elrendelt szé­kely határőrezredek felállításával kapcsolatos intézkedések és az osztrák tisztek erőszakosságai annyira felzavarták a székelység életét, hogy végül is nyílt lázadás tört ki egyrészt az erdélyi főkor­mányszék, másrészt meg a főkormányszéknek behódolt székely fő­nemesség ellen. Bukow generális, Erdély főkormányzója, erélyes kézzel fordult a lázongók ellen. Intézkedései méginkább feltüzelték a székelységet s mikor 1764 januárjában az elkeseredett székely tö­megek a csíkmegyei Madéfalván tiltakozásra gyűltek össze, Carato alezredes körülvette az alvó falut s azt ágyukkal lövette. Mintegy 1 A „csángó“ név eredetére és jelentésére vonatkozó irodalmat l, „Magyar E'.yinologiai szótár“ VI. fdzet, 84‘í, 1. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom