Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
16 Dr. Sáry István másokkal is megosztani $ profitra dolgoznának, ami ellentétben állana az öngazdaság elvével, A szövetkezet a tagok személyi gazdaságán nyugszik, személyi társulás (intuitu personae], ellentétben a részvénytársasági tőkés társaságokkal, ahol a személy eltűnik a tőke érdekeltsége mellett, A személyi jellegből származik a demokratikus szavazati jog, mely minden tagnak csak egy szavazatot engedélyez, tekintet nélkül üzletrészei számára. Minden szövetkezet (hacsak nem álszővetkezet) egy bizonyos cél felé törekszik, ezért soha sem lehet individuális, hanem mindig szociális érzülettől van áthatva, A szövetkezeti eszme egyike azon kevés gazdasági rendszereknek, mely összeegyezteti az elméletet a valósággal, a gazdasási rendszert az erkölcsi és gyakorlati élettel, A szövetkezeti tanoknak nemes erkölcsi alapjuk van, egyben kipróbált lehetőségük arra,nézve, hogy a gyakorlati életben kiválóan érvényesülhetnek, Átveszik a kapitalista termelési technikát, de a nagyvállalatok előnyeit az erkölcsi tényezők figyelembe vételével használják fel, megakadályozva a vissztéritések által a haszon mono- polisztikus aránytalan központosítását. Kikapcsolják a lánckereskedelmet, mely megakadályozza a kereslet után igazodó termelést és ezáltal előidőzőjévé válik az állandó gazdasági válságoknak. Az atomisztikus társadalmi felfogást a szolidárizmus eszményével és gondolatvilágával helyettesítikbe,igazságosárra törekszenek,mely mind a termelőnek, mind a fogyasztónak megfelel, kiszabadítván alakulását a különböző osztalékok, járadékok és profittúlkapások béklyójából. Megőrzik az egyéni szabadságot, az emberiségnek azt a kincsét, melyért idők folyamán annyit küzdött, de a személyi érdekek fölé helyezik a közösség magasabb érdekeit. A mechanisztikus liberális felfogást az irányítás, fejlődés szükségességével cserélik fel, A szociálizmussal ellentétben nem akarnak forradalmat, nem hirdetnek gyűlöletet, mert számolnak a nevelés társadalmat formáló erejével. Bebizonyosodik, hogy eredményt és fejlődést csak az erkölcsi alapokra épített rendszer tud elérni, melynél egy társadalom (nép. nemzet) szövetkezetének tagjai dinamikus módon egy közös cél felé törnek. Az igazi szövetkezeti mozgalom egységei, az egyes szövetkezetek, nem elszigetelt jelenségek, hanem nagyobb egésznek a részei, mely egészet az eszményeknek, az elveknek, törekvéseknek és eljárási módoknak közössége fűz egybe, „Azt az eszmei tartalmat, mely valamennyi szövetkezetnek közös kincse, mondjuk szövetkezeti gondolatnak vagy eszmének.““ A szövetkezeti mozgalom eszmevilága, az együvé tartozásnak érzése, a sorsközösség érzése nélkül nincsen szövetkezeíi mozgalom. Ez adja azt a nagy keretet, melyben kikristályosodik egy népközösség szövetkezeti mozgalma^. * 5 Dr, Ihrig Károly: A szövetkezetek a közgazdaságban Budapest, 1937, * Thorsten Odhes Finlanda das Laud der Genossenschaft, Berlin, 1932,
