Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/1. szám - Sáry István: A romániai szövetkezeti mozgalom
A romániai szövetkezeti mozgatom 17 A SZÖVETKEZETI MOZGALOM első fejlődési korszaka a kapitalista gazdasági rendszerben dolgozik, fgyekezvre ennek hiá- nyait pótolni, különösen fogyasztási és hitelszövetkezetek segítségével. Ez időszak nagy általánosságban napjainkig tart. A második fejlődési fokon a szövetkezetek a kapitalista és indivualisz- tikus gazdasági rendszer hiányait nemcsak pótolni, de helyettesíteni is igyekszenek. Ekkor telik meg a szövetkezeti mozgalom eszmei tartalommal, melyben a szövetkezeti mozgalom már nem csak gazdasági, ennél több, új társadalmi-gazdasági rendszer bevezetésére alkalmas, mely megoldhatja a társadalmi és egyéb népközösségi kérdéseket is. Az első fejlődési időszakot jellemzi a szövetkezetek nemzetközi kapcsolatainak kifejlődése, 1896-tólkezdve a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége évi nemzetközi kongresz- szusokon ápolja a szövetkezetek nemzetköziségét. A szövetkezetek e korszakát „polgári“ jelzővel illethetjük. A második ídősza- szakot az egyre tértvesztő liberálizmus bukása hozza létre, mely helyet ad az új nacionálizmus általánosan terjeszkedő berendezkedésének. Az új nacionálizmus a földi és az anyagi szuverénitásra való törekvésről áttereli a hangsúlyt a népközösség élő atanyaira, az emberi tökére. A gazdasági nacionálizmus az önálló nemzeti gazdasági élet kiépítésében fontos tényezőnek tekinti a szövetkezeteket, melyekben a nemzeti közösség szerves felépítésének zálogát látja. A második időszak tehát a szövetkezetek gazdasági célja mellett nemzeti célokat is felölel. A romániai szövetkezeti mozgalom vizsgálatánál a két időszakot fogjuk szem előtt tartani. A ROMÁN SZÖVETKEZETI MOZGALOM. MIKÉPPEN a nyugati országokban az emberi munkának a jobbágysorsból való felszabadulása után kerül felszínre a közgazdasági kérdés, Romániában is csak a földművesek földhöz jutása után vetődnek fel a társadalmi és gazdasági problémák. Az 1864-es földreform ugyanis a felszabadított jobbágyságnak a darabka földön és politikai jogon kívül nem adta meg a föld műveléséhez és a gazdasági önállósághoz szükséges élő- és holtleltár-felszerelést, az új szabadparasztság uzsorások és a modern finánctőke karmaiba kerüli a kamatláb sok helyen az 500 százalékot is meghaladja. Új jobbágyság’ rendszerével kell számolnunk s a liberális kormányzat tehetetlen®, megpróbált ugyan központi bankok útján a helyzeten segíteni, de az eredmény legtöbb helyt elmaradt. Az anyagi romlás megakadályozására, a gazdasági kényszer hatása alatt, megindul a falusi papok és tanítók segítés-vágyától Dobrogeanu Ghera: Neoiobagia, Bucure^ti 1910. 8 Cuza-Voda 1859-i, a kamarához intézett beszédében kategórikusan bejelenti, hogy nem fog váinvóielmi politikát folytatni, elve a teljes szabadság.