Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Incze Lajos: Korondi fazék
Incze Lajos: Koronái fazék 123 tességes jelene vani de — minden pillanatnyi nehézség ellenére — létjogosultsága, tehát jövője is. AZ AGYAGIPAR anyagi alapja a pala. A Firtos alá, a Szaka- dátba^ mennek „földet vágni“ — a palabányákba- A hely az „egyeseké" (gazdáké, nem közbirtokosság! terület), tehát a földet meg kell vásárolni. Rendszerint úgy oldják meg a kérdést, hogy a kézműves vágja a földet és maga a tulajdonos szállítja neki haza. Egy terű pala ára, fuvarral együtt 50 lej a közellakók számára,. távolabbiaknak többOtthon aztán megkezdődik a nyersanyag feldolgozása. Meg- gondolkoztató, hogy mennyi kézen megy át, mennyi munkát és időt fektetnek bele, míg 4—5 lej érő áru lesz belőleA frissen szállított palát keményre gyúrják és hosszúnyelü tuskókkal, a botokkal fölverik egy darabba a szelőpadra. A Jazakas nekiáll és a hajlított kézvonó a\a]iu szelőkéssel leszeli: a pala egyenletes vékonyságú pántlikákba lehull. E műveletnek az a célja, hogy a pala vékonyra szeletelése közben a legapróbb kavicsok is felszínre kerüljenek és a kézműves felesége, gyermeke vagy idegen segítsége gondosan kiszedhesse. Ha a kövecsek az „áruba" kerülnének, égetéskor kiégnének és mellettük, vagv helyükben lyuk keletkeznék az edény falánA leszeletelt és kövecsektől mentesített palát akkora iocWA'&a gyúrják, amekkorákat egy ember elbír, A kockákat egyenkint leőrölik a palaőrlőn® Kellő mennyiségű vizet adnak hozzá és felrö- gözik: az edényfajtákhoz szükséges magasságú rögökbe gyúrják, olyanformán, hogy minden egyes rögből egy darab edény lesz- (Gyakorlati szempontok miatt így szokás beosztani: először a nagy edényt rögölik fel, mint : tál, korsó, kancsó, fazék, tányér, stb , pl- 50 rögöt tálnak, mind egyforma nagyságúra, 50 rögöt korsónak, stb.). A rög hűvös helyen vagy vizes lepedő alatt egy hétig is eláll, ha valamely körülmény miatt nem dolgozhatják fel azonnalA következő állomás a korong®. A kézműves odacsapja a rögöt a korong közepére, kezét vízbe mártja és 4—4 ujját bele- mélyeszti a rög közepébe, két hüvelykuiját pedig kívül tartja, mintegy támaszul. A forgó korongon így felhúzza a palát, majd ismét visszanyomja, s ezáltal tömörré és rugalmassá teszi- Ezután ismét felhúzza s az edény alakját adja meg nekp, Késsel (fakéssel) * * 1 Csuszamlós, szakadozott felületű hely, mit neve is jelez, E vastag palaréteget a Korond-vize rakhatta le, mikor még vele egy szinten volt. A név maga a Székelyföldön több helyen ismeretes. * Lényeges része szilvafából készült két sima henger, megfelelő állványra szerelve ; két ember a hajtókarok segítségével egymásfelé forgatja a hengereket. A reájuk helvezett palakooka elég gvorsan és finoman megörlödik. Nagyobb vállalkozásoknál vízi- vagy géperő hajtja, 3 A korong két egymás fölé szerelt fakorongból áll, melyek közül az alsó, a lendítő nagyobb. Vastengellyel vannak egymáshoz rögzítve. A mester az alsót jobblábával rúgáshoz hasonló mozdulatokkal, az óramutató járásával ellenkező irányú forgásba hozza. Az agyag a felső korongra kerül. ♦ Koppant érdekes a szűk .szájú edények, pl. korsók készítése, mely a rendesnél spkkalta pagyobb kézügyességet igényel.
