Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/2. szám - Györffy István: Az új magyar művelődés alapjai
AZ ÜJ MAGYAR MŰVELŐDÉS ALAPJAI* A VILÁGHÁBORÚ óta azt látjuk, hogy korunk uralkodó eszméje, a nemzeti eszme egyre erősbödik. Minden nemzet saját egyéniségének magából termelt nemzeti műveltségével igyekszik jelentőséget adni, A nemzethez ma már hozzászámítják a hagyományőrző réteget, a népet is, és a nemzeti művelődésen nemcsak a középosztály magasabbrendűnek minősített, iskolák által terjesztett könyvművelődését értik, hanem a népnek magából kitermelt vagy régebben felülről leszállóit és hagyományként őrzött, de teljesen áthasonított műveltségét is. Nálunk 1848-ig a nemesség volt a nemzet, s ennek hagyományait tartottuk nemzeti hagyományoknak, A nemesség az európai művelődés hordozója volt, de emellett megtartotta történelmi hagyományait, sőt arra építette fel a magas kultúrát, 1848 után azonban a nemesség utóda, a középosztály, sok új, jobbára idegen elemmel bővült, akiknek ősei nem voltak a magyar történelem tényezői és formálói, akikben a magyar középosztály történelme nem vált hagyománnyá, s így gyökértelenül állottak s állanak ma is a mai közép- osztályban. * Azt hisszük, hogy e tanulmáuy megjeleotetésével komoly szolgálatot teszünk olvasóinknak, főként az erdélyi nevelőknek. Legfontosabb nemzeti feladataink egyike az új művelődés kialakítása és megszervezése. Sokan látják ezt nálunk is ; az utóbbi időben sorra jelennek meg olyan eszméltető cikkek és tanul, mányok nemcsak folyóirataink, hanem napilapjaink hasábjain is, amelyek mind a fenti tanulmányban tárgyalt új szellemiség és művelődés ügyét célozzák. Györffy István dr. nevét — sajnálatos szellemi elszigeteltségünk ellenére is — sokan ismerik Erdélyben s gondolatait nevének megjelölésével vagy anélkül mind sűrűbben olvashatjuk sajtónkban. Méltó tehát, hogy az európai hírű tudóst, aki Veres Péterrel együtt bízvást mondható parasztságunk és műveltsége legala- pos"bb ismerőjének, olvasóink a saját írásából ismerjék meg. Tanulmánya a hatalmas kérdéstömeg egészét felöleli, noha csak másfél ívnyi terjedelmű, annyira összefogó és rendszeres, az új művelődésnek vonatkozásait oly bőséggel tárgyalja, hogy bizonyos; ez az Írás kátéja lesz mindazoknak, akik az új művelődés kérdéseiről gondolkozni, beszélni vagy írni akarnak. Szükséges is, hogy a tanulmányban érintett kérdéseket az illető munkarészletek emberei részletesen kifejtsék és alapelvei szerint az erdélyi teendőkre egyenként felhívják a figyelmet. Folyóiratunk szerkesztősége el is határozta, hogy bevezetőül a következő számokban megjelenteti az Erdélyben történt eddigi kezdeményezések, lehetőségek és teendők vázlatát, hogy sajátos feladatainkat tekintve tovább szolgálja az új erdélyi magyar művelődés ügyét.
