Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
SZÓRVÁNY ÉS BEOLVADÁS „Életet akarok a romok felett“ Földes Károly A SZÓRVÁNY FOGALMI MEGHATÁROZÁSA SZÓRVÁNYNAK NEVEZZÜK fajtestvéreinknek olyan kisebb- nagyobb közösségét) települését) mely idegen fajú népek közt vagy a magyar nyelvterület romániai szigeteinek középpontjain kivül létesült) illetve a történet folyamán elpusztult magyar területen maradt fenn. A szórvány fogalmában a közösségi életnek) a településnek a szétszórtsága is benne van) de benne van főként az a vonás, hogy a szórvány fogalmával jelölt közösségek kis számuknál és szervezetlenségüknél fogva nem élnek benne szervesen a magyar közösségben. A szórványnak ezt az elsődleges jelentését átvisszük minden olyan magyar településre iS) amely nincs benne népközösségünkben, Szórvány) illetve szórványterület pl. a moldvai magyarság) noha összefüggő nyelvterületen) tekintélyes számban él) de közösségi életünkből kiesett és a nyelvi beolvadás útján van. A szórványok tagjai nem a népközősség fókuszai iránt rendeződnek el) mint valami mágneses erővonalon) hanem azokon kívül élnek és így a nemzet építő munkájában semmi részt sem vesznek. Virtuális lélekszám, rendezetlen tömeg a népközösség testében) amely — szerves kapcsolatai a nemzettesttel és annak műveltségével nem lévén — mint súlyos tehertétel szerepel vagy a kárunkra történő állandó beolvadás miatt úgy tekinthető) mint csatorna) amelyen évről-évre a népesség ezrei folynak ki és ömlenek bele egy idegen faj életerős folyamába. Ez utóbbi csoportba főként azok az ókirályságbeli gyár- és ipartelepek tartoznak, ahová a csatolt területek minden részéről az uralomváltozás óta népünk tízezreinek állandó bevándorlása történik. Maga a „szórvány" kifejezés egyházi) illetve egyházjogi eredetű és latinos megfelelője a )diaspóra’ szó, A magyar ref, egyház törvénykönyve pl. így határozza meg a szórvány fogalmát t „Szórványok olyan polgári községek, népesebb puszták, tanyák, amelyekben a hívek csekély száma miatt fiókegyház nem alakulhat"*. Áz erdélyi sajtó és közvélemény az egyházaktól vette át ezt a kifejezést) — részint mert a szétszórt magyar települések gondozását ezidőszerint szinte kizárólag a négy recepta religió végzi hitvallásos alapoU) részint mert a református egyház tette az asszimilációt erőteljesen kérdésessé néhány évvel ezelőtt, részint mert a szórvány kifejezés nemcsak egyházi, hanem faji szempontból is Egyházi törvényes a magyarországi ref. Egyházban. Debrecen, 190C, 8. 1.
