Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
258 Nagy Ödön eléggé fedi a magukra hagyott, idegen faj közösségébe ékelődött, gondozatlan magyar települések vagy egyesek fogalmát. Ezért használjuk dolgozatunkban mi is ezt a kifejezést. A SZÓRVÁNYOK KELETKEZÉSE ÉS TÍPUSAI KÉT MÓDON keletkezik szórvány. Az egyik az, amikor egy vagy több magyar család telepedik meg idegen nyelvű területen mint napszámos, munkás, iparos, földműves, hivatalnok. A másik mód az, amikor egy történeti magyar település (falu, város, vidék) lassanként annyira elnéptelenedik, hogy szervezetei, intézményei meggyöngülnek vagy megszűnnek, s igy az ilyen közös«ég többé nem képes műveltségünk életében számottevő szerepet vinni, később nyelvével együtt faji öntudatát is elvesziti s megindul a beolvadás útján. Mint jelenség, mindkettő egészen természetes és megmagyarázható. Persze, akik a szorványosodást s általában a beolvadást csak kívülről, felületesen szemlélik, azok természetellenesnek tartják a szórványképződésnek ezt a második módját, de akik a jelenség történeti gyökereivel is számolnak, továbbá egy adott időpontban nagyobb területen vizsgálják, törvényszerűségeket kénytelenek elismerni. Egyszerűen arról van szó, hogy egy népközösség fogalmának bizonyos tartalmi jegyei vannak, mint amilyen! az anyanyelv, a szerves anyagi, szellemi és lelki műveltség, a népközősségi öntudat és nemzeti hivatástudat. Miután a mi szórványaink e tartalmi jegyekkel nem rendelkeznek, természetszerűen beleolvadnak abba a másfajú népközösségbe, amelynek műveltség- területén élnek. A szórványképződés tehát két irányú : egyrészt idegen nyelv- területre való beköltözés, betelepedés által, másrészt valamely nagyobb település elpusztulásával keletkeznek szórványok. Az elsőhöz tartoznak azok a szórványok, amelyek a bányák, ipartelepek, fürdők, gyárak vidékén vagy nagyvárosok perifériáján keletkeznek, Keletkezhetik szórvány birtokvásárlás útján is, amikor egy-egy nagyobb "birtokot néhány kisgazda magyar család megvásárol, A községek határában elszórtan élő tanyások is szórványt alkothatnak. A magyar uralom alatt az állam is hozott létre szórványokat, amikor nemzetiségi helyekre magyar tisztviselőket nevezett ki. Végül házasság útján is jöhetnek létre kisebb szórványok. A második kialakulási formának, a községek vagy városok magyarsága elnéptelenedésének, elpusztulásának is rengeteg esetét ismerjük, Létrejövetelüknek legfőbb okait a múlt századok háborús mozgalmaiban, az azok miatti lélekszámveszteségben s az ezek nyomán bekövetkezett erkölcsi, gazdasági leromlásban, különböző elemi csapásokban, a vármegyei, jobbágy magyarság leszorított állapotában, a románság nagyarányú bevándorlásában és elszaporodásában, a magyarságnak a török-német harcok okozta fáradtságában s végül faji ön- és hivatástudatának megcsökkenésében látjuk, A szórványosodásnak, mint előttünk lefolyó jelenségnek, tehát egész sereg történeti oka van s a jelenség végét, befejező ré
