Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Hallóssy István: Szervezhető-e a magyarság?
L.V"V^ j.TV'jl.iy.J'Vy l^w-^|ll. MIIUPJIIJH 288 Dr. Hallóssy István fokozott mértékben nyomul előtérbe a szervezés sikere érdekében a felelősségteljes kötelességtudás. A szervezendőknek a munkaprogram végrehajtására való megnyerése vagy más szóval: engedelmességüknek, a kitűzött célra való munkakészségüknek kiváltása általában a következő módokon történhetik ! a) parancs, tekintély, tehát bizonyos mértékű erőszak alkalma zása útján (katonai diktatúrák), b) érdekmentes érzelmi, lelki kapcsolatok felébresztése útján (egyházi szervezetek, összeesküvések), c) közös érdekek felismerése útján (szövetkezeti társulatok, egyesületek, szakmai szervezkedések mind a munkaadóknál, mind a munkavállalóknál), d) anyagi eszközök — pénz, fizetés — rendelkezésre bocsátása útján (pl, üzemek, üzletek, vállalatok, stb, szervezése). Hogy ezek közül az eszközök közül melyik kerül alkalmazásra, illetve hogy ezek egymással keverve milyen mértékben és milyen párosításban kerülnek alkalmazásra, az függ a munkaprogramban kitűzött célon és az éppen rendelkezésre álló eszközökön kívül attól is, hogy milyen testi és lelki alkatú és műveltségű egyénekkel áll szemben a szervező ? Azt mondhatnék, hogy a mai szervezetekben mind a négy engedelmességkiváltási eszköz alkalmazásra kerül vegyesen, csakhogy az egyes szervezetek természete szerint a keverés aránya változó, c) A megszervezendő embertipusok általában három nagy főcso- csoportra oszthatók! aszociális-individualisztikus, szociális-individua- lisztikus és kollektiv egyénekre. Az aszociális-individualisztikus egyéneknél alig áll más eszköz rendelkezésre az engedelmességkiváltáshoz, mint az erőszak (pl. idegenlégiók). A szociális-individualisziikus egyén megközelíthető az érzelmek, a közös érdekek felől és az anyagi eszközök alkalmazásával is, — természetes azonban, hogy ezek az eszközök közül annak jut nagyobb szerep, amelyik a szervezendők temperamentuma és lelki műveltsége szempontjából alkalmasabb. Emiatt van a legnagyobb eltérés a különböző nemzetek szervezeteinél, még az individualista népek között is. Ugyanarra a célra másféle szervezet alakul például Angliában, mint Franciaországban, más Olaszországban, mint Amerikában, pedig mind a négy állam a szociális-individualisták közé tartozik, A kollektiv hajlam.ú típus szervezése a legkönnyebb. Az engedelmesség kiváltása a legszelídebb eszközökkel is elérhető és az ilyen egyénekből alkotott szervezet már úgyszólván gombnyomásra működik, A szervezésnél igen nagy szerepet játszik a lélektan ismerete, mert a „the right man, to the right place“ elvét alkalmazni ember- ismeret nélkül alig lehetne. Fontos ez azért, mert különösen az indi- vidualisztikus típusú egyéneknél az individuum testi és lelki színeződése nemcsak fajbeli mineműségének függvénye (pl, északi, déli természet), hanem függ attól is, hogy az illető értelmileg és érzelmileg milyen intellektuális és lelki műveltséggel rendelkezik.
