Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Hallóssy István: Szervezhető-e a magyarság?
Szervezhető-e a magyarság 7 289 SZERVEZÉSI típusok ÁLTALANOSSÁGBAN ezekben foglalhatjuk össze azt, hogy mit értünk szervezésen s most már rátérhetünk a tulajdonképpeni kérdésre : szervezhető-e a magyar ember ? Szerintünk ez vitán felül áll, hiszen már az előzőkben utaltunk arra, hogy a szervezés egyik főkelléke az engedelmesség kiváltása, s erre a legkülönbözőbb eszközöket használhatjuk. Azt igyekezzünk megállapítani inkább, hogy miképpen, illetve milyen fajta szervezési módokkal szervezhető a magyar ember a legnagyobb eredménnyel ? Amikor erre a kérdésre feleletet keresünk, talán tanulságos lesz, ha rámutatunk azokra a különbségekre, amelyek a magyar embert, mint szervezési alanyt, a szervezésben vezérszerepet játszó nyugati nemzetek szervezési alanyaitól megkülönböztetik. a) Már említettük, hogy a kollektiv embertípus a legalkalmasabb a szervezésre. És itt a németeket kell példának állítanunk. Miért éppen a német kollektív típust ? Több okból. De itt csak a legfőbbeket soroljuk feli 1. A vérükben van, de legalább gyermekkoruktól kezdve beléjük nevelték a rend és a tisztaság szeretetét, 2. Kötelességtudók, 3, Hidegvérű, józan emberek. Polgáriasultak', 4 Tisztában vannak a felelősségvállalással, 5, Precíz részlettudásra törekszenek. 6. Boldogan engedelmeskednek, 7. Nem hiúk, nem élretö- rők, 8, Elmélyedő, filozófikus természetűek. Ezért szervezeteik sokszor látszólag összetettek, de ők tökéletes biztonsággal ismerik ki magukat bennük, 9, Nagy tömege van a fenti értelemben „gleich- schaltolt“ vagyis ilyen közös nevezőre hozott embereknek. Éppen ezért a németeknél találjuk meg a legnagyobbszabású és a legkülönbözőbb szervezeteket, b) Ezzel szemben áll például az angolszász szociális-individua- lisztikus típus! 1, Lényege az egyéni szabadság, amelyet a maga számára megkövetel és másnál is tisztel. 2, Ezzel kapcsolatos kényelme és családi életének zártsága; „My house is my castle", 3, Hidegvérű, objektív, de nem speculatív, hanem empirikus elme, 4, Szabatos tényismeretekre törekszik, 5, Szintézisében a logika viszi, ami tényekből indul ki, és így végeredményei is tárgyilagosak. Erős gyakorlati érzékénél fogva az összetett, bonyolult megoldásokat nem kedveli, 6, Erős az igazságérzete, 7, A sportszellem és a „fair play" elve általános náluk, 8, A közösséggel szemben is érez kötelességet, de ettől élesen különválasztja egyéni életét és az önmagával szemben való kötelességeit, 9. Rendkívül kitartó. — Az angol szervezésnek ezekkel a típusokkal kell számolnia. Az ő szervezeteik ezért látszólag lazábbak és nagy egyéni szabadság-tisztelete folytán sokszor inkább csak „rendezés" jellegűek, de valójában a belső összetartó erők alapos ismeretén épülnek fel és ezért igen komoly, megbízható szervezetek s bennük a munkavégzés hathatósan fokozható a sportszellem és a fair play elvének érvényesítésével, c) Individualista nép az olasz is- De déli individualista; 1, Déli temperamentumának megfelelően érzelmileg könnyebben hangolható, 2. Tiszta logikája kombinációkra képesíti, A rend-érzék helyét rész-
