Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - K. Kovács László: A finn néprajzi mozgalom
AZ IFJÚSÁG MUNKÁJA szerves kiegészítője a aagy eredményekkel dicsekvő finn népismereti törekvéseknek. Minden rét- kikunta tükrözi ezt a jelleget: hol a Nemzeti Múzeum egyik vagy másik osztályának vezetője dolgozik együtt a főiskolásokkal, hol a Finn Néprajzi Film Rt, valamelyik szakembere járja velük a tanyák útjait — jó tanácsokkal, útmutatásokkal szolgálván és segítvén a retkikunta célkitűzéseinek eredményesebb elérését. így a mi csoportunkat A. Hirsjärvi tanár, a Nemzeti Múzeum Finnugor- Osztályának vezetője és Dr- 5. Pälsi, a Nemzeti Múzeum vezető tisztviselője és a Néprajzi Film Rt. tagja kisérte el. Dr, Pälsi a gyermekjátékokat, táncokat, bizonyos munkafolyamatokat filmezett keskenyfilmező gépével, A retkikunta e jellegénél fogva nem is alkaimi társulás, hanem végleges beleilleszkedés a távolabbi célokat látó népismereti mozgalomba. Két körülmény segíti ezt a beilleszkedést. Áz egyik az, hogy a finn egyetemi ifjúság nagyobbrészt népi származású s magasabb tanulmányaik után sem szakadnak el családjaiktól s az egyetemet végzettek szervesen illeszkednek be a népi életbe. Az „úrrá" nevelés a finn életben ismeretlen. Ez a lelki feltétel lehetővé teszi, hogy a retkikunlában megismert feladat életfeladattá erősödhessék s így a retkikunták munkáját a magányos néprajzi gyűjtők egészítik ki. A retkikunta tagjai — bármennyire szorgalmasak — teljes munkát nem végezhetnek, nemcsak a rendelkezésre álló idő rövid, de az élet örökké folyó és az életmegnyilvánulások évszakonként változnak, idővel módosuknak. A hiányt a retkikunták volt tagjai, állásban lévő papok, tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnökök pótolják, mondhatjuk: az igazi munkát ők végzik, A retkikunták tagjai, az egyetem elvégzése után, szétmennek az országba és ott folytatják kutatásaikat s állandó összeköttetésben maradnak a Finn Nemzeti Múzeummal, a Tudományos Akadémiával, a Finn Nyelv Szótárának szerkesztőbizottságával. Ez a második körülmény, mely a népismereti munka nagyvonalúságát s eredményeit lehetővé teszi- A magányos gyűjtők — nem magányosok, egy nagy szervezetbe tartoznak bele; adataikat időről-időre beszolgáltatják, utasításokat kapnak, feladatokat oldanak meg, S jellemző a finn életre, hogy ily természetű levelezésüket a posta díjtalanul közvetíti. * ARVIDSON egy évszázaddal előbb kimondott jelszava ma valóság: „Svédek többé nem vagyunk, oroszokká nem lehetünk, legyünk hát finnek“, A népi erősség felépült s a százados hagyományokra támaszkodó műveltség falain belül a Kalevala nemzete önmagára talált(Akik a Kalevala kérdéssel bővebben óhajtanak foglalkozni, azoknak ajáljuk az alábbi forrásmunkákat: Zsirai Miklós; Finnugor rokonságunk. Budapest, 1937, .Magyar Tud, Akadémia kiadása; Krompecher Bertalan: A Kalevala keletkezése. Budapesti Szemle, 1935. 697. sz ; Bonnius A.—Krohn : Kalevalán esityöt I,—III, (A Kalevala előmunkálatai). Suomi III. 4, 5, 11; Krohn Kaarle; Kalevala und seine .Sippe. SÜS. Aik. XXX. 35 ; SetäUi E. N. : Da.s Kalevala als finnisohes national- epos FFF. X. 1,). Helsinki, 1938 szeptember hó. Dr. K. KOVÁCS LÁSZLÓ 286 ______________Dr. K- Kovács László : A finn néprajzi n,
