Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - K. Kovács László: A finn néprajzi mozgalom
néprajzi mozgalom 285 költészet, 13 állattartás, tej és tejfeldolgozás, az állat levágása, a hús és annak problémái, 14. a nép egészségi és szociális viszonyai, 15. a népi tudás, stb. Ha nagyobb számú a retkikunta, akkor az egyes fejezeteket több részre bontják. A törekvés az, hogy a népi élet minden területén történjék kutatás A gyűjtés technikai módját legjobban példa mutathatja be, Így az építkezésnél föfeladat valamennyi épület teljes topográfiai felvétele azon a tanyán, amely a kerület típusjellegét legteljesebb mértékben tűkrözit de topografizálnak az általánostól eltérő épület- csoportokat is- A topografizálás célja megállapítani az egyes épületek elhelyezésének módját, egymáshoz és a szántóföldhöz, vizekhez, meg az erdőhöz és az égtájakhoz, tehát a klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodását. E nélkül bajos az egyes épületek rendeltetését, funkcióját megérteni, de az ember életterületéről is csak így kapunk kielégítő képet. Ezt követően) az egyes épületek részletes tanulmányozásánál, minden legkisebb részre kiterjed a figyelem. Elsősorban több áttekintő fényképfelvétel, majd sok részletfelvétel készül- Az interieuröket magnéziumfény mellett fényképezik, hogy egyenletesebb világítást kapjanak. Azután következik az alaprajz felvétele pontos méretekkel majd tovább halad a munka, a ház felépítésének menetét tartva szem előtte minden részlet fontos- Részletesen kikérdezik az építés technikai fogásait, módjait, az építésnél használt minden szerszám és segéd eszköz után érdeklődnek. Mindezekről fénykép, rajz és méret készül. A legapróbb részletességgel megtudakolják a ház minden egyes nagyobb egységének és kis apró részeinek a nevét és a neveket fonetikailag írják le, majd lejegyzik az építkezéssel járó babonás szokásokat. Ezek után kerül sor a belső berendezésre, amely a tűzhellyel kezdődik. A tűzhelyet alapjaitól kezdve szintén részekre boncolják, méreteket vesznek fel és leírják. A tűzhely után az asztal következik s különösképen az fontos, hogy az asztal körül kinek, hol van a helye. Majd a nyugvóhelyek és a többi bútor kérdései kerülnek elő. A melléképületeknél ugyanígy végzik el a teendőket. A munka általános szabálya : „mindent ügy felvenni, hogy az adatok alapján, az egykorú technikai .adottságok igénybevételével, a teljes porta tökéletesen felépíthető és berendezhető legyen". A lelkiismeretesség : ez a fontos, ez jellemez minden kutatót — vizsgálja akár az építkezés, akár a földmívelés, viselet, népi élet, stb. kérdéseit. Mindent fölvesznek, nincs fontosabb és kevésbbé fontos, különösen az elnevezések területén, éspedig azért, mert a név, a nyelv az, amely a múlt emlékeit leginkább megőrizte. Ha például egy eke áll előttünk és minden legapróbb részének nevét feljegyeztük és ezt a seregnyi nevet elemezzük a nyelvtudomány módszereivel, eljutunk az eke legősibb alapeleméhez, amelyből a mai eke kifejlődött. A részek nevei mutatják meg, hogy milyen időkben, milyen módon, mely pépek hozzájárulásával fejlődött ki a mai eke — a művelődéstörténet hosszú útját megjárva. Teljes, minden részletre kiterjedő leírás, tárgyi rögzités és névfelvétel nélkül nincs néprajzi munka ; aki másként gyűjt, nem több — a művelődéstörténeti alapon álló néprajz mezején — hétvégi kirándulónál.
