Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - K. Kovács László: A finn néprajzi mozgalom
A FINN NÉPRAJZI MOZGALOM A MULT SZÁZAD első évtizede jelentős változást idéz elő a finn nép életében; Napoleon az 1807, évi tilsiti békében Finnországot elszakítja Svédországtól és L Sándornak, a minden oroszok cárjának ítéli oda; a cár egy éven belül el is foglalja a területet, A finnek hat évszázadon át éltek a svéd uralom alatt; államberendezésük és magasabb, polgári műveltségűk svéd jellegű volt; hitük, a protestáns lutheránus hitvallás. A tilsiti béke így alapjaiban rendítette meg a finn közösségi életet: a svéd műveltséggel szemben az alacsonyabb színvonalú keleti szláv műveltség, a protestáns kereszténységgel szemben a bizánci ortodoxia jelentkezik; a svéd és az orosz életforma áll egymással ellentétben, a finn nép a ki- látástalanság zűrzavarába került- Arvidson szállóigévé vált mondása ébreszti fel a lelkeket: „Ruotsalaisia emme enää ole, venäläisiksi emme voi tulla alkaamma süs Saomalaisia!“ (Svédek többé nem vagyunk, oroszokká nem lehetünk, legyünk hát finnek!] Nem a céltalan harc és mégkevésbbé a politikai viadal) hanem a népi- nemzeti művelődés építhet oltalmazó erősségeket. LÖNNROT ÉS A KALEVALA EZEKBEN a jelentős években éli gyermekkorát Lönnrot Illés, a Sammatti i szabómester fia, ki olyan szegény, hogy „gyakran még a megőrölt fakéregböl és mohából készített petiuleivöre sem telt s a gyerekek többször csak a szomszédok jóvoltából jutottak valami kis betevő falathoz“- Az „igénytelen, szűkszavú, de egészségesen derűit kedélyű“ Lönnrot Illés mégis megéri, hogy 1822- ben — egy napon Finnország másik két leendő büszkeségével, Rannebers^el és GnellmanndX — beiratkozhatik a turkui egyetemre, Ezidőtájt egész Európa élénk érdeklődéssel és rokonszenvvel fordul a népi eredetű szellemi alkotások felé; Macpherson már kiadta Ossian-dalait, Herder Volkslieder c-híres fordításgyüjteménye ismert, s napvilágot látott Geijer és Afzelius népdalgyűjtése is. Finnországban a turkui egyetem finn tudósa, Por/Zion H. G. (1739— 1804) az első, aki céltudatosan foglalkozik a népköltészettel (öt részből álló tanulmányt is ír: de Poési Fennica.) Lelkes munkájával nemcsak azt éri el, hogy a műveltebbek körében állandósul az érdeklődés a nép szellemi termékei iránt> hanem megteremtette a gyűjtők, kutatók iskoláját- A romantikus irány vértelen, idegen szellemben, idegen forma nyűgében tehetetlenkedő irodalma kezd visszabotorkálni a népköltészet megelevenítő forrásaihoz. A svéd
