Hitel, 1938 (3. évfolyam, 4. szám)
1938 / 4. szám - Nagy Ödön: Szórvány és beolvadás
. Szórvány és beolvadás 269 4. A szellemi tényező a szórványterületek magyarságának szellemi vagyonállományát jelenti. Idetartozik az anyanyelv, mely az egész magyarság legáltalánosabb ismertető jele és közös vonása és mindaz, amit a néprajz tárgyi és szellemi műveltségjavakként nyilvántart, tehát a néphit, népszokások, népköltészet, a magyar tánc, sajátos települési és épitésmód, viselet, diszitőművészet, stb- Nézetünk szerint ezek a műveltségi javak tesznek a leginkább bizonyságot valamely nemzetiségről s az anyanyelv csak ezek egy- részének a kifejezője, A Mezőség népi műveltségét még nem Írták le részletesen, tehát nem ismerjük, azonban bizonyos, hogy az őstelepülő magyarság az elpusztult telepeire később beköltözött románságnak igen sokat adott át műveltségéből. Az is bizonyosnak látszik, hogy a Mezőség a magyar népi műveltségnek egy régebbi állapotát őrzi, mely az avatatlanok előtt — miként a csángók műveltsége is — románosnak, sőt románnak tetszik. Nem tudjuk még, hogy egyik nép mit adott át a másiknak, de az biztos, hogy ma a két nemzetiség népi műveltsége (magas műveltségről nem is beszélhetünk ezen a területen) alapvonásaiban annyira megegyezik, hogy a nyelvi különbséget leszámítva, a legtöbb település esetében nem is beszélhetünk külön magyar és külön román népi műveltségről, hanem fel kell tételeznünk egy sajátos mezőségi etnikumot, amelyben mindkét nemzetiség egyaránt benne él és azt birtokolja. Szerintünk éppen ez az egyik nagy nehézsége annak, hogy a magyar és román elem közé éles, megkülönbüztető választó falat emeljünk, amellyel a további beolvadás megakadályozható volna. Anyanyelvűnk nem döntő ezen a területen, mert itt — el- szórtságunk és kisebb lélekszámúnk miatt — minden magyar kétnyelvű, a szórványbeliek meg éppen többet és jobban beszélnek románul, mint anyanyelvükön, amely úgy át van szőve a román elemekkel, mint társadalmi, gazdasági és lelki életük. Nem csodálkozunk tehát azon, hogy a magyar közösségből, jobban mondva mivolíhól oly könnyű és zökkenő nélküli az átmenet. A magyarság itt azért veszített és veszít, mert kisebbszámú és mint tömegerő messze alatta marad a románságnak, de ha fordítva volna — a mezöségi etnikum magyar alapvonásainál fogva — ezerszámra olvasztanék be a románságot. 5. Érdekes, hogy a lelki tényezőt eddig nem méltatták túlságos figyelemre s akik számoltak is azzal, hogy az egyes embernek és a közösségnek is lelke van. azok is ennek a tényezőnek csak az intézményes oldalát vették észre, kiemelték a magyar egyházak és lelkészek e „végvárakon való nemzetfenntartó munkájá“-nak fontosságát, s a beolvadás egész gondját és súlyát rátették az egyházakra és azok lelkészeinek vállára. Két nagy tévedésre kell itt rámutatnunk. Először is a léleknek, mint közösségi tényezőnek, van olyan fontos szerepe a közösségek életében, tehát egy nép műveltségében, mint az élettani vagy gazdasági tényezőnek, ha ugyan nem fontosabb. Azt sem lehet tagadni, hogy ennek a léleknek szükségletei vannak, amelyeket ki kell elégítenie az egyháznak, különben a heátló lelkihiányérzet olt elégül ki,
