Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
Á Székelyföld önellátása 275 Kötelességszerűen megíegyezzük azonban» hoáy ez az átszámítás C'ak annyiban felel meg a valóságnak, amennyiben az 1910, évi statisztika óta a kormegoszlásban nem voltak nagyobb eltolódások (születések csökkenése, háborús veszteség, hosszabb életkor, stb.), 304.134 felnőtt férfi lakos napi fogyasztása fejenkint 1 kg.ot számítva 304.134 kg napi, 111.000 tonna évi kenyérfogyasztásnak felel meg. Ennyit tesz ki tehát a székelyeklakta megyék évi kenyér- fogyasztása. Emellett azonban, hogy a tényleges fogyasztás nagyságát így megállapítottuk, ki kell számítanunk azt is, hogy a Székelyföldön mekkora az átlagos fejadat, ha a teljes lélekszámot vesszük tekintetbe, Ugyanis a fejadag kiszámításánál a statisztikának nem a felnőtt férfilakosságra redukált lakosságot, hanem a tényleges lélekszámot kell kiindulási pontul tekintenie. Ha azt kérdezzük: mennyit tesz ki átlagban egy székelyföldi lakos kenyérfogyasztása, akkor elosztjuk a 111.000 tonna kenyeret a tényleges lélekszám mai, 411,135-tel, és így megkapjuk az átlagos fejadagként a 270 kg-ot. Ennyit fogyaszt tehát átlagban egy lakos — korra való tekintet nélkül — a Székelyföldön, Ciomac felügyelő adatai szerint^ Erdélyben a fejenkénti átlagos kenyérfogyasztás évi 257 kg. Francia statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1908—12 között 3,22 hl. búza volt az átlagos gabonafogyasztás, ami 77 kg mai átszámítva 248 kg évi fogyasztásnak felel meg. Ez valamivel kevesebb, mint amennyit a Székelyföldre megállapítottunk, de tekintetbe kell vennünk, hogy a lakosság Franciaországban jobbmódú és így változatosabban táplálkozik, kenyérfoövasztása tehát aránylag kevesebb lehet, A római mező- gazdasági intézet adatai szerint Kanada fogyasztása 272 kg Ausztráliáé 241, Belgiumé 210, Olaszországé 182, Angliáé 154 kg stb. Összevetve ezeket a külföldi adatokat a fentebb közölt székely- földi adattal — a székelység egyoldalubb táplálkozását ismerve — számításainkat igazolva láthatjuk. A 111,000 TONNA kenyér előállításához szükséges 95,000 tonna búza, rozs vagy — ahol a kenyeret puliszka helyettesíti — tengeri, valamint 15,500 tonna burgonya. Ez a gabonamennyiség — 10 mázsás hektáronkénti átlagos termést feltételezve — megteremne 95,000 hektáron, a burgonyamennyiség pedig — 100 mázsás terméssel — 1550 hektáron. Ez a szántóterület rendelkezésre is áll, ilyen átlagtermések mellett tehát a Székelyföldön elég gabona teremne ahhoz, hogy a lakosság keoyérszükségletét fedezze, A tényleges helyzet azonban kedvezőtlenebb. Ha az 1935, és 1936- évi adatokból kiszámítjuk a Székelyföld átlagos gabonatermését, azt látjuk, hogy csak 820,778 mázsát, azaz 82,078 tonnát, tehát fejenkint 199 kg-ot tett ki és ebből is 29,885 tonna tengerire esik. 1 Ciomac Ion Luca ; Detpre stirile ajjrare din Transilvania sub remimül Ma- ghiar, 1931.
