Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása

A SZÉKELYFÖLD ÖNELLÁTÁSA AZ UTÓBBI IDŐBEN sokat emlegetik a kisebbségek gazda­sági autarkiáját. A kisebbségi autarkia azonban nem azonos a közgazdasági értelemben vett önellátással. Előbbinek célja a nép gazdasági életének az önsegély alapján való megszervezése és a maga szükségleteinek megfelelő irányítása, míg a szorosabb értelemben vett gazdasági autarkia a különböző gazdasági szük­ségleteknek az ország vagy a nemzet határain belül való önálló ki­elégítése s ezzel a gazdasági életnek idegen hatalmaktól és érde­kektől való függetlenítése. Kétségtelen azonban, hogy a két fo­galom közeli kapcsolatban áll egymással és nem beszélhetünk ott a kisebbségi önellátásról, ahol a közgazdasági értelemben vett ön­ellátásnak nincsenek meg az elemi feltételei, ahol a nemzettársa­dalom belső tagozódása egyoldalú, ahol hiányzik a társadalmi és gazdasági szerkezetnek az arányossága. A mi viszonyaink között leginkább a Székelyföld gazdasági helyzete kell, hogy ebből a szempontból foglalkoztasson, mint ahol a magyarság egységes településterületen lakik és így viszony­lagosan önálló gazdaságpolitikát követhet. Ezúttal tehát a szónak közgazdasági értelmében kívánjuk vizsgálni; mit és hogyan termel a három székely megye lakossága, elegendő e a mezőgazdasági termelése ahoz, hogy a lakosságot eltarthassa. Ha nem elegendő, nyilvánvalóan más jövedelmi források felett kell rendelkeznie, hogy életszínvonalát tartani tudja A székelyföldi elvándorlás azonban nemcsak azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság nem tudja a székely- ségnek otthonában a megfelelő életszínvonalat biztosítani, hanem azt is, hogy jelenleg más olyan jövedelmi források felett sem ren­delkezik, amelyek megnyugtatóan pótolnák a mezőgazdaság jö­vedelmeiben mutatkozó hiányokat. MIT TERMEL A SZÉKELYFÖLD ? A HÁROM székelylakta megye. Csík, Udvarhely és Három­szék területe 11.307 km^ A lakosság száma az 1930-as nép- számlálás szerintU Csík megyében 145,661, Udvarhely megyében 129,917, Háromszék megyében 135,557, tehát összesen 411,135 lé- jek. Egy km^-re eszerint átlagban 36,36 lélek esik, ami erősen az or­1 E sorok már szedve voltak, amikor az Anuorvl Statistic ai Romániei 1935. fi 1936. megjelent. ílszerint Csík megyében 146.584, Udvarhely megyében 130 646, Háromszék megyében 136.358 lélek lakik, az összes lakosság tehát 413.588 lélek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom