Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Metamorphosis Transylvaniae 167 adatkör, amelyért érdemes volt éveken keresztül egyedül küzdeni, felelősséget vállalni, rágalmakat, támadások özönét eltűrni, Ha vissza- lapozok a Tanú öt évvel ezelőtt megjelent beköszöntőjére, ma is megkap annak öntudatos, férfias, a jövővel szembenéző, talán azt is mondhatnám s merész hangja. Egy fiatal író, akit addig csak kritikusnak ismertek, 1932-ben szakít minden irodalmi munkaadóval és egymaga indít folyóiratot. Elbizakodott vagy tiszteletreméltó vállalkozás ? Attól függ, hogy mi a mozgatója és Németh László megmutatta, hogy a Tanúra, elsősorban nem önmagának, hanem tájékozódni akaró nemzedékének, az új utakat kereső magyarságnak van szüksége. „Az írás I erkölcs", mondja az irodalmi kartelekből kivonuló Németh László és az embernek Petőfi jut eszébe, aki 1846-ban megszervezi a fiatal írókat, hogy hátat fordítva a kiadóknak, önmaguk adjanak ki egy folyóiratot, A magyar írók első szabadságharca megbukott ugyan, de a Frankenburggal való megegyezés később mégis hozott anyagi eredményeket, (Nem véletlen, hogy a Petőfi szabadságküzdelmeit ma ismételten átélt Illyés Gyula különös rokonszenvvel, hangsúlyozva írja le ezeket az eseményeket), Németh László is a fiatal írók forradalmositására gondolhatott először és mikor erről le kellett mondania, egyedül hagyta el a „maláriás vidéket". Az első elszánás elkötelezettségéről később sem feledkezett meg. Ez az író nem játszik a szavakkal, meg nem hajló, egész emberséget követel az írótól, írását egész életének erkölcse élteti. „Az erkölcs í hűség magunkhoz s bátorság hűségünkhöz. Az írónál ez a magunk i a tehetségben előírt küldetés s az erkölcs az az önfeláldozó hév, mely- lyel géniusza karjaiba veti magát". Valamikor azt írtam (Érd, Fiatalok, 1935), hogy az erdélyi irodalom már rég életelvnek fogadta ezt el, ma nem árt megismételni az irodalmi erkölcs parancsát, nagyobb szükségünk van rá, mint hinnők. Az írás küldetés, egész életet, tiszta erkölcsöt követel: ez a Németh László első vezérelve, ami végigvonul az egész Tanúm A küldetését érző írónak egy társadalom számára kell, hogy mondanivalója legyen. Mi volt a Németh László mondanivalója? Irodalmi kérdések, görögök és modern franciák, egy Afrika-utazó, egy természettudós és egy fizikus, egy orvos könyvei, társadalmi törekvések és végül í a reform, A betűn túl nem látó olvasó össze-vissza- ságnak, laikus bölcselkedéseknek bélyegzi mindezt, pedig az egység lassan kialakul a műben, A Tanú meghívó egy tanácskozáshoz, mondja Németh László és ez a tanácskozás egyre terebélyesedik, egyre határozottabb és alakítóbb formát vesz fel. A tanácskozás ablakokat nyit fel Európa felé, a tájékozódás keresés a világ nagy kérdései között. Tájékozódni Európában és annak segítségével az önmagunk világában, hogy az új magyar élet fölépítésének tervét megtalálhassuk ! olyan cél ez, amelyért érdemes megindulni. Ha az első lépések még botorkálók is voltak, az érdeműk az, hogy az írónak volt bátorsága messze nézni és új terveit nem a ma, hanem a jövő számára alkotta. A jövőt nem lehet egy ismeretlen anyagtömegével, úgynevezett aktuális részletkérdések pompás gyakorlati megoldásával csodálatra és követésre bírni, Németh László azonban messzire dobta magától a pillanatnyi sikereket, amikor azt mondotta: „az én
