Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae

Metamorphosis Transylvaniae 167 adatkör, amelyért érdemes volt éveken keresztül egyedül küzdeni, felelősséget vállalni, rágalmakat, támadások özönét eltűrni, Ha vissza- lapozok a Tanú öt évvel ezelőtt megjelent beköszöntőjére, ma is megkap annak öntudatos, férfias, a jövővel szembenéző, talán azt is mondhatnám s merész hangja. Egy fiatal író, akit addig csak kriti­kusnak ismertek, 1932-ben szakít minden irodalmi munkaadóval és egymaga indít folyóiratot. Elbizakodott vagy tiszteletreméltó vállal­kozás ? Attól függ, hogy mi a mozgatója és Németh László megmu­tatta, hogy a Tanúra, elsősorban nem önmagának, hanem tájékozódni akaró nemzedékének, az új utakat kereső magyarságnak van szük­sége. „Az írás I erkölcs", mondja az irodalmi kartelekből kivonuló Németh László és az embernek Petőfi jut eszébe, aki 1846-ban meg­szervezi a fiatal írókat, hogy hátat fordítva a kiadóknak, önmaguk adjanak ki egy folyóiratot, A magyar írók első szabadságharca meg­bukott ugyan, de a Frankenburggal való megegyezés később mégis hozott anyagi eredményeket, (Nem véletlen, hogy a Petőfi szabadság­küzdelmeit ma ismételten átélt Illyés Gyula különös rokonszenvvel, hangsúlyozva írja le ezeket az eseményeket), Németh László is a fiatal írók forradalmositására gondolhatott először és mikor erről le kellett mondania, egyedül hagyta el a „maláriás vidéket". Az első elszánás elkötelezettségéről később sem feledkezett meg. Ez az író nem játszik a szavakkal, meg nem hajló, egész emberséget követel az írótól, írását egész életének erkölcse élteti. „Az erkölcs í hűség magunkhoz s bátorság hűségünkhöz. Az írónál ez a magunk i a te­hetségben előírt küldetés s az erkölcs az az önfeláldozó hév, mely- lyel géniusza karjaiba veti magát". Valamikor azt írtam (Érd, Fiata­lok, 1935), hogy az erdélyi irodalom már rég életelvnek fogadta ezt el, ma nem árt megismételni az irodalmi erkölcs parancsát, nagyobb szükségünk van rá, mint hinnők. Az írás küldetés, egész életet, tiszta erkölcsöt követel: ez a Németh László első vezérelve, ami végig­vonul az egész Tanúm A küldetését érző írónak egy társadalom számára kell, hogy mondanivalója legyen. Mi volt a Németh László mondanivalója? Iro­dalmi kérdések, görögök és modern franciák, egy Afrika-utazó, egy természettudós és egy fizikus, egy orvos könyvei, társadalmi törek­vések és végül í a reform, A betűn túl nem látó olvasó össze-vissza- ságnak, laikus bölcselkedéseknek bélyegzi mindezt, pedig az egység lassan kialakul a műben, A Tanú meghívó egy tanácskozáshoz, mondja Németh László és ez a tanácskozás egyre terebélyesedik, egyre határozottabb és alakítóbb formát vesz fel. A tanácskozás abla­kokat nyit fel Európa felé, a tájékozódás keresés a világ nagy kér­dései között. Tájékozódni Európában és annak segítségével az ön­magunk világában, hogy az új magyar élet fölépítésének tervét meg­találhassuk ! olyan cél ez, amelyért érdemes megindulni. Ha az első lépések még botorkálók is voltak, az érdeműk az, hogy az írónak volt bátorsága messze nézni és új terveit nem a ma, hanem a jövő számára alkotta. A jövőt nem lehet egy ismeretlen anyagtömegével, úgynevezett aktuális részletkérdések pompás gyakorlati megoldásá­val csodálatra és követésre bírni, Németh László azonban messzire dobta magától a pillanatnyi sikereket, amikor azt mondotta: „az én

Next

/
Oldalképek
Tartalom