Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Metamorphosis Transylvaniae
Metamorphosis Transylvaniae 163 lut, mert hallgatólag elismeri, hogy a nép, a parasztság emelkedésének iránya a polgáriasodás. Ez kétségtelenül nem vezethető vissza egyébre, mint hogy e reformerek művelődésök alapjait iparos államokban vetették meg. ök a mezőgazdaság iparosodásában fejlődést látnak és csak az osztályok rettenetes eltolódását hibáztatják. így bár látják Magyarország mesterséges iparosításának kárait, mégis bizonyos mértékben maguk is áldozatai ennek az iparosításnak, mert úgy vélik, hogy elég a már kirívóvá vált osztályellentéteket orvosolni. Ismételjük, ebben az eredményben magunk is nagy haladást látnánk, de úgy véljük, hogy az iparos jellegű gyógymóddal szemben — melynek közvetlen gyógyító hatásáról különben meg vagyunk győződve — a helyes társadalmi higiéné alapvonalait inkább a Balázs Ferenc paraszt jellegű elképzelésében találhatjuk meg, mely nem csupán gyógyít, mint a betegből élő orvos, hanem megelőzi a betegséget, mint egy emberbarát. Ez az ellentét legnyilvánvalóbb a földreform kérdésében. Balázs Ferenc elképzelése szerint a falu éppen azért természetesebb, egészségesebb társadalom, mert benne az egyén nincs elszakítva az emberen túli közösségtől: a földtől s annak állataitól és növényeitől. Ennek csak egyik következése az, hogy az ipart a faluhoz kell idomítani, a másik még fontosabb. A falut ki kell ragadni az eliparoso- dás sodrából. Nemcsak arról van szó, hogy a parasztokat földhöz kell juttatni, hanem sokkal többről s egyáltalán rendezni kell a föld birtokolásának a kérdését, de nem az ipar és kereskedelem szempontjai szerint, melyek a földet árucikknek tekintik, hanem meggondolva azt, hogy föld és ember élettani közösséget alkotnak. Nincs terünk idevágó rendszerének részletes ismertetésére (részletesen olvasható a „Rög alatt" című könyvének A Harkalyuki Társaság utat mutat című fejezetében), csak jelezzük, hogy lényegileg ezen a ponton is visszalépett a régi birtokközösségek elvéhez, A tulajdonjog a közösségé, a a használati jog a családoké. Természetesen ez a hitelviszonyok és az egész mai gazdasági élet gyökeres átalakulását vonná maga után j dehát éppen erről van szó! Ez a gyökeres átalakulás a cél 1 Aki ezt nem látja be, az lehet, hogy toldozni-foldozni akar, de alapjában véve híve az emberiség krónikus társadalmi betegségeinek, SZABÉDI LÁSZLÓ A MAGYAR PÁRT HÁROM NAPJA MÁJUS UTOLSÓ napjaiban a Monostori-úton szokatlan élénkség uralkodott. Mindegyre jellemző és markáns arcok tűntek fel t Erdély minden részéből összegyülekezett politikai vezetők, akiknek személyéhez, munkásságához az elmúlt másfél évtized politikai eseményei és törekvései fűződnek. Három nap egymásutánjában országos intézőbizottság, elnöki tanács és kisebbségi szakosztály ülései követték egymást. Egy sorsáért aggódó nép figyelme kísérte e tanácskozásokat, melyeknek komor hátterét az utóbbi idők totalis államintézkedései és egy, csak az önmaga érdekét néző társadalom kíméletlen törekvései adták meg. Ez a figyelem nemcsak a személyeknek,
