Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Heinrich Mihály: A nép táplálkozása kalóriaértékben
A nép táplálkozása kalóriaértékekben. 109 2. Szabó Mihály „szegény" családja: apa 40, anya 34, fiuk 12, 10, 8, 5 és 1 évesek. Semmi ingatlan sincs a belsőségen kívül, van egy fejős és egy meddő tehén. 3. Bara András családja: apa 61, anya 53, fiú 24, szolga 14 éves« Van 5 hold szántó, 15 hold legelő, 10 hold kaszáló, 2 ló, 1 tehén, 2 borjú, 10 júh és 3 kecske. 4. Miklós Ferenc családja: apa 36, anya 35, fiú 16, leányok 12 és 10 évesek. Van 6 hold szántó, 21 hold legelő-kaszáló, 10 hold erdő) 4 tehén és egy disznó. 5. Szabó Mihály „gazdag" családja: nagyapa 97, apa 65) anya 58, unoka 26, ennek felesége 21, kisebbik unoka 18, dédunoka 4 éves. Van 12 hold szántó, 19 hold kaszáló legelő, 2 fejős tehén 2 borjú és 40 júh. Pénzgyűjtők, magukra keveset adnak. * A MELLÉKELT TÁBLÁZATOK adataiból világosan látszik, hogy öt különböző vagyoni helyzetű család egy személyre eső napi kalóriaszámának középértéke 2906, Ez a napi kalóriameny- nyiség kb. megfelel egy 24 óra alatt mérsékelt testi munkát végző ember napi szükségletének. Első látásra csaknem 3000 kalória elegendőnek tűnik fel, ha azonban tekintetbe vesszük azt, hogy a székely ember egész napja fárasztó munkában telik el és hogy télen amúgyis több kalóriát igényel, ezt a 2906 kalóriát kevésnek találjuk. Annak a nehéz testi munkának, amit a falusi ember végez, legalább 4000 kalória felelne meg> Külön-külön véve az adatokat, azt a tényt látjuk megerősítve, hogy a falusi ember annál jobban táplálkozik, minél gazdagabb, mert amíg a legszegényebb Szabó Mihályék napi egy személyre eső kalóriamennyisége 2370, addig a Bara Andráséké 3490 s közöttük az átmenet (Albert Gy.: 2627, Szabó M. „gazdag“: 2923, Miklós F.: 3120) kb- szintén a családok gazdasági fokozata szerint történik. Ha azt vizsgáljuk, hogy ezt az átlag 2906 kalóriát milyen tápanyagok szolgáltatják, úgy találjuk, hogy ennek 12.30%-át a fehérjék, H-lOVo-át a zsirok ás 73,80®/o-át a szénhidrátok adják. Szembeötlő a szénhidrátok túlnyomó nagy arányszáma a zsirok és a fehérjék elenyésző százaléka mellett. Ha a százalékokat külön- külön vesszük mind az öt családra nézve, kevés eltérést találunk, amely mégis azt igazolja, hogy minél szegényebb valamely család annál több szénhidráttal (Szabó Mihály „szegény“: 78'78®/o) és annál kevesebb zsirral (ugyanők: 9®/o) ill, fehérjével (12,22%) táplálkozik. A szénhidrátok uralkodó százaléka (rendesen 60%) mellett különösképpen kevés zsír (normálisan 25%) szerepel, amely pedig télen igen nagy fontosságú, hiszen annak ke lene fedeznie az energia jó részét. De a fehérjemennyiség (12,30%) sem elegendő, ha tekintetbe vesszük azt, hogy ennek csaknem a felét (42%) a kenyér adja, már pedig a kenyérben és a kukoricában — amely szintén lényeges százalékát szolgáltatja az összfehérjéknek — van épen a legsilányabb tápértékü fehérje. Még egyedüli vigasztaló, hogy a tej, amely a legnagyobb tápértékü fehérjéket tartalmazza, elég sokszor és igen tekintélyes mennyiségben található az étlapo
