Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Heinrich Mihály: A nép táplálkozása kalóriaértékben
A nép táplálkozása kalóriaértékekben. 107 nak nevezzük azt a hőmennyiséget, amely 1 kgn víz hőmérsékletét 1 C-fokkal emeli.) Ugyancsak felnőtt ember a legteljesebb nyugalom (alvás) idején 1680 kalóriát igényel (Altwater). 24 óra alatt könnyű testi munka végzésekor 2500 kalóriára vau szükség „ „ „ közepes „ „ „ 2500—3500 „ „ „ „ nehéz „ „ „ 4- 5000 „ „ Látható tehát, hogy az erős izommunka az égések elevenségét a legnagyobb nyugalomhoz képest háromszoros értékre is emelheti, tehát a táplálékszükségletet is fokozza- De továbbá, — mivel a szervezet a test hőmérsékletének a fenntartására is hőt fejleszt, — ennek a hőnek hideg időben még többet kell kitennie, miért is télen több táplálékra van szükség, mint nyáronA különböző anyagok tápértéke attól függ, hogy mennyi kalóriát tudnak nyújtani. Általában a szervezetben: 1 gr. szénhidrát -. . - 4'1 kalóriát 1 „ fehérje .............. 4‘3 „ 1 „ zsír .................... 9 „ fejleszt. Felnőtt embernek egy napra 70—110 gr. fehérjére van szüksége, Fiatal szervezetekre is ugyanez áll» mert bár testsúlyuk kisebb, mégis a növekedés számára kgr.-ként több fehérjét kell számítani- Ennél nagyobb mennyiségű fehérje azonban szükségtelen, mert azt a szervezet már nem képes felhasználni, Nem mellékes azonban az, hogy ez a fehérje milyen természetű. Legalkalmasabb a tejben és tojásban található fehérje s csak azután következnek a más állati (hús, stb.) és végül a növényi eredetű fehérjék. Általában a napi összkalóriaszűkséglet 15°/o-át fedezzük fehérjékből. Bár a zsírok kétszerannyi kalóriát nyújtanak, mint a szénhidrátok, a napi zsírszűkséglet mégsem nagyobb, mint 45—120 gr,, mert ennél több zsír nehéz emészthetősége folytán táplálkozási zavarokat okozna. A zsírok fontossága különösképpen akkor lép előtérbe, amikor hideg időben nehéz testimunka végzéséről van szó, mert aránylag kis mennyiséggel a legtöbb kalóriát tudjuk elérni. Emészthetőség szempontjából a legelőnyösebbek a növényi olajok, azután a vaj és végül a disznózsír. Általában a napi kalóriaszükséglet 25“/o-át a zsírok adják. A szénhidrátok a legkönnyebben emészthető és a Icgköny- nyebben éghető anyagok. Ezért az összkalóriaszűkséglet 60“/o-át a szénhidrátok teszik ki. Bár 2 gr. szénhidrát csak annyi hőt fejleszt, mint szinte 1 gr, zsír, a szervezet számára mégsem mindegy, hogy szénhidrátot vaőy zsírt kap-e. A szénhidrátok bomlásakor olyan anyagok képződnek, mint például a szőlöcukor, amely az izmoknak a legfontosabb tápláléka, de amelyet a zsír pótolni nem képes. Ezért nélkülözhetetlenek a szénhidrátbő táplálékok (cukor, méz, csokoládé) nehéz munka végzésénél, mert azok könnyen emészthetők, gyorsan szívódnak fel és megjelenve a vérben, eljutnak a fáradt izmokhoz és a kimerült idegsejtekhez.
