Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 2. szám - Heinrich Mihály: A nép táplálkozása kalóriaértékben
106 Dr. Heinrich Mihály I. HA A TÁPLÁLKOZÁSSAL tisztában akarunk lenni, ismernünk kell mindenekelőtt e bonyolult folyamat alapvető fogalmait, A táplálkozásnak az a feladata, hogy biztosítsa a szervezet számára azokat az anyagokat, melyek az életműködések céljából szükségesek. Testünk a táplálék által bevett anyagokat a következőkre használja fel: 1. a szervezet elpusztult anyagainak a pótlására; 2. a test hőmérsékletének a fenntartására; 3. az izommunkához szükséges erő (energia) fedezésére j 4. fiatal szervezetnél: növekedésre. 1. Az emberi test általában fehérje anyagokból, zsírból, szénhidrátokból, ásványi sókból és vízből áll. Ebből következik, hogy táplálékainknak is ezeket az anyagokat kell tartalmazniok. Mindezek közül a fehérje az, amely a sejtek legfontosabb alkotó eleme, ezért a szervezet leglényegesebb építő anyagát is a fehérjék képezik. A test elpusztult anyagainak a pótlásában is a legnagyobb szerepe a fehérjéknek van. Hasonlóképpen ez a legnélkülözhetetlenebb anyag a növekedés számára is. Felnőtt, 65 —70 kg, testsúlyú ember, napi legkisebb fehérjeszükséglete kb, 70 gr-, tehát a testsúly minden kgr.-jára 1 gr, esik. Fiataloknak, akik még növekednek, több fehérjére van szükségük. így 5—12 éves korban nem 1 gr., hanem 3 gr.-ot, 12—18 évig pedig 2 gr.-ot kell számítani kgr,-ként 24 órára. A fehérjék rendkívül bonyolult kémiai vegyületek, melyek szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből állanak. A gyakorlatban azokat az anyagokat szokták fehérjéknek nevezni, amelyek a tojásfehérjének, sovány húsnak^ az állati szerveknek (vese, máj, velő), tej és termékeinek, a hüvelyeseknek (bab, borsó, lencse), továbbá a gombaféléknek a legnagyobb részét alkotják. Legtöbb tápértékű fehérje a tejben, tojásban és húsban van, legkevésbbé értékesek azok, amelyek a hüvelyesekben és a kukoricában vannak. Mivel a hő és az energia égésből származnak, ezért a test hőmérsékletének a fenntartására, valamint az izommunkához szükséges erő fedezésére olyan anyagok szükségesek, amelyek a szervezetben könnyen eléghetnek. Ilyenek a szénhidrátok és a zsirok. Vegytanilag mindkettő szénből, hidrogénből és oxigénből áll. Szénhidrátbő táplálékok a cukor, a méz, a kenyér, általában mindenféle lisztből készült étel, a burgonya, a főzelékek (bab, borsó, lencse, stb) és a zöldségfélék (retek, zöldborsó, sárgarépa, stb,), A zsírok a mindennapi életben is közismertek, leginkább találhatók az állati zsírokban, növényi olajokban, kövér húsban, tej és tejtermékekben (vaj, tejföl, tejszín, zsíros sajt, túró) és a tojássárgájában2, Egy 65—70 kgr. testsúlyú ember csupán a legfontosabb életműködések végett, mint például a szívműködés, légzés, legcsekélyebb izommunka, 24 óra alatt annyi hőt termel, ami kalóriákban kifejezve kb. 2000—2300 kalóriának felel meg, (Kalóriá
