Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Juhász István: Az új értelmű román nacionálizmus

Az új értelmű román nacionálizmus

kell megváltoztatniok. Neller Mátyás^ világos látással állapítja meg, hogy a vasgárda mozgalmának igazi radikálizmusa abban a felismerésben van, bogy a liberális Európától átvett demokratikus államforma mérhetetlenül távol volt és távol van ma is a román nép sajátos világától. A román nép nemcsak hogy társadalmi, gazdasági, művelődési tekintetben nem volt megérett a demokráciára, hanem ez a jellegzetesen nyugati politikai életforma egyáltalában nem felelt meg keleti, misztikus és hierárchikus szemléletű világának. A demokrácia román földön elszakította egymástól a népet és az államot; megzavarta a nemzeti társadalom életegységét a pártagitációk által; kiölte a politikai felelősségérzetet a vezetőkből, kötelezve őket arra, hogy a tömeg kegyét és a nemzetközi tőke jóindulatát hajszolják minden áron; kialakította az önző és erkölcstelen politiciánizmust.

Ez a kritikai látás vezeti a mozgalmat oda, hogy már a maga kereteiből is igyekezzék a demokratikus-liberális szellemet kiölni. A vasgárda mozgalma 1927-ben nem alapszabály-alkotással és elnökválasztással kezdődik, hanem a kapitánynak egy napi parancsával. Egész szervezeti hálózatuk nem alulról épül ki felfelé, a tömeg kinyilvánított akarata alapján, hanem az egyéni felelősség s közösségi munka és engedelmesség alapelvei szerint működik. Nem a kialakított helyi csoport választ magának vezetőt, hanem akinek ereje, képessége és megbízatása van, toboroz maga köré egy 3—13 tagű „fészket“, azt lehetőleg közös munkára fogja össze s annak ő a vezetője és pa- rancsolója. Az egész mozgalomnak kétségtelen katonai jellege van s ezt még fokozza, hogy a fegyelmezettség nem külső rendszabályokon, hanem a mozgalom vallásos-aszkétikus szellemi tartalmán épül fel.

A MOZGALOM VALLÁSI ELEMEINEK a kialakulásában bizonyos haladást kell megállapítanunk. Jól kell ugyanis látnunk, hogy a Mihály árkangyal légiója Ifjúsági mozgalomként indult, tehát nem előre pontosan meghatározott programmal s így útja egyes állomásain áthaladva mindegyre alakult és mélyült. Áll ez különösképpen mozgalmuk vallási elemei tekintetében.

Legelső tünete talán az volt, amikor a zsidóság ellen küzdő román diákság 1922 május 20-án megalakítja a „Keresztyén diákok Egyesületét“ s az egész 1922—23. iskolai éven át egyetemi sztrájkot rendez a numerus clausus kiharcolása érdekében. A keresz- tyénség itt mint elkülönítő, külsőleges egyházi öntudat lesz az új nemzedék mozgalmának a meghatározója. Ettől kezdve oz erkölcsi nevelés a mozgalomnak állandó törekvése, sőt törvénye. A mozgalom megindítói tizenketten, amikor le voltak zárva 1924 telén a vá- cáre^ti-i börtönben, megállapítják, hogy Románia megújításának

> A vasgárda elméletei,Magyar Szemle, 1937, XXXI, kötet, 3. szám, 244—233.1,

n