Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Juhász István: Az új értelmű román nacionálizmus
300 Jvhász István lyen és bőven foglalkozik. Megoldására nem külön princípiumot alkalmaz« hanem ismertetett alapelveinek megfelelően oldja meg« illetve válaszolja meg. Tekintve, hogy a román állam a román nép hatalmi akaratának a kifejezője« állami és állami intézményi tisztviselő csak román lehet. ««Az állam szerveinek hivatalait csak vérszerinti románok foglalhatják el. A dolgok természetének rendje szerint az etnokrata államot nem szolgálhatják heterogén elemek.“ Az ország kisebbségeinek nemzettársadalmi szervezkedéséről nem ír« de abban a tételében« melyben kimondja, hogy ««a parlamentben a kisebbségeknek számarányuk szerinti képviseletük lesz“« azt az elképzelést engedi sejtetni« hogy az ország új rendjébe beilleszkedő kisebbségeket« amelyek maguk felett az etnok- rátikus állam szuverénitásán kívül más szuverénitást nem ismernek el és nem fellebbeznek mindegyre nemzetközi fórumokhoz« nem mint más fajú kisebbségieket, hanem mint más fajú kisebbséget, tehát belső autonómiával rendelkező zárt nemzettársadalmat tekinti. E kisebbségi nemzettársadalom a maga életének békés kifejtésében nem zárhatja el a románság kifejlődésének útját« azért az ország egyes nemzetei a munkakorporációkban csak számarányuknak mértéke szerint vehetnek részt. Politikai rendszerének harmadik alaptételével kapcsolatosan kisebbségi vonatkozásban csak annyit szögez le« hogy „a történelmi-kisebbségi kultuszok megtartják szabad vallásgyakorlatukat, ha megőrzik az állam iránti tiszteletüket és lemondanak a románok közötti prozelitizmusról“. Az államnak azonban természetesen mindenütt és minden vonatkozásban vigyáznia kell arra, hogy megmaradjon a román elem fensőbbsége, azonban erre vonatkozólag leszögezi: ««a kisebbségeken uralkodni nem kényszerítő rendszabályokkal, hanem számerőnkkel és minőségünkkel fogunk“. íme a öándirea irányzatának helye a román szellemi élet történetében, világnézete és politikai állásfoglalása. Az új értelmű román nacionálizmus legtisztább megnyilvánulása a Gändirea. Ha az itt előtárt ismertető munkán túl erdélyi magyarságunk közéleti tényezői és szervei valamikor a román nacionálizmus melletti vagy elleni komoly állásfoglalásra szánnák el magukat, állásfoglalásukat elsősorban a Gändirea irányzatában kifejeződő román nacionálizmushoz kell mérniők. MIHÁLY Arkangyal légiója. A ROMÁN NACíONÁLIS MOZGALMAKRA fordítva tekintetünket, fel kell vetnünk a kérdést i ez az egyházi keretű ortodox teológai alapvetésű román nacionálizmus, amelynek a képét az előző két fejezetben körvonalaztuk, vájjon csak egyes kiváltságosoknak, az egyházi ét a kulturális élet vezetőinek a lelkében él-e
