Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Juhász István: Az új értelmű román nacionálizmus

Az úi értelmű román nacionálizmus 301 vagy pedig széles tömegeket átfogó mozgalomban érvényesül ? Ma sok társadalmi és politikai nacionális szervezet agitál a román nép között! revizióellenes liga, lorga professzor háború előtti kul­turális ligája, a nemzeti keresztyén párt (Cuza—Goga), Vaida nu­merus valachicus frontja, nem is beszélve arról, hogy a nacionális jelszavak hangoztatása és bizonyítása ma általános divat lett az úgynevezett román demokrata pártok között is s nacionális-liberá­lisok (Gheorghe Bratianu), a liberálisok és a nemzeti parasztpárt jelentékeny része (ifjúsági szakosztály, moldvai frakció, Miha- lache—Madgearu közép). Nem tévedünk, ha azt állapítjuk meg, hogy ezek a csoportok és átcsoportosulások nem az új értelmű román nacionálizmus, a vallási megújhodásban kifejeződő román nacio­nálizmus képviselői. A liberális-demokrata korszak itt maradt folytatói, akik nem képesek megújulni, de jó helyezkedési tech­nikával igyekeznek az új időket kavaró szeleket vitorláik kife- szitésére felhasználni. Látásom szerint az egyetlen mozgalom, melyben több-keve­sebb tisztasággal megvalósul az új értelmű román nacionálizmus, — az a mozgalom, amelyet a magyar közönség vasgárda néven ismer s amely két év óta a Mindent a hazáért nevű politikai párt- szervezet keretében él s amelynek a tulajdonképpeni magva a Mihály árkangyal légiója nevet viselő ortodox hitű, nacionálista szellemű fiatalsági élcsapat. E légió s a köréje szervezkedő mozgalom megismerésére a leghatalmasabb forrás a mozgalom „kapitányának“, Cornelia Zelea Codreanunak 1936-ban Nagyszebenben megjelent munkája « „A lé­gionáriusokért“ (Pentru legionari). A könyv nem politikai elmé­let, hanem önéletrajz formájában megírt mű, mely a román na­cionálista ifjúságnak, az ,,1923-as nemzedék“-nek a történetét írja le 1919-től I93t-ig. A vasgárda miköztünk főként zsidóellenessége és demokrácia- ellenessége révén ismert. Igazi megismerésére azonban csak ak­kor jutunk el, ha a szervezetében, elméletében, vezetőiben, sőt bizonyos tekintetben még a ,,fészkei“-ben is megnyilvánuló val­lásos szellemet vesszük vizsgálat alá, A ZSIDÓKÉRDÉSBEN Codreanu és mozgalma nem tesz mást, mint társadalom és politikai tevékenységgé váltja át Cuza A. C. professzor elméletét. Az „1923-as nemzedék" a román nacionális ifjúságnak az az élcsapata, mely 1923-ban jut el először nemzeti öntudatának első világos meggondolásáig, négy éven át, 1927-ig, Cuza professzor politikai alakulatának, a nemzeti keresztyén vé­delmi ligának, az éltető eleme. Ekkor azonban, belátva Cuza pro­fesszornak és öreg társainak a szervezési, mozgalmi ügyekben való ügyetlenségét, kiválnak e pártból. Mozgalmuk önálló szervezeti formát csak ebben az évben nyer, de a zsidó kérdés, központi programpontjuk tekintetében mai napig sem távolodtak el attól a tanítástól és látásmódtól, mely Cuza professzor sajátja. Látásmódról beszélhetünk, mivel ez az elmélet — nemzet- féltésében — a zsidóságnak Romániába az utolsó 100 év alatt tör­

Next

/
Oldalképek
Tartalom