Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)

1937 / 4. szám - Juhász István: Az új értelmű román nacionálizmus

Az új értelmű román nacionáíizmus

299

gén át megvalósulásra tör és az állami közösségben a tagok éle> tének intézményes szabályozását követeli magának« nem Krisztus Király akarata, mivel akkor egy theokrátikus államforma megvalósulásáról volna szó) hanem ismertetett alaptételéből kifolyólag« mely szerint az egyház e világban nemzeti egységekben jelenik meg« a nemzet akarata. És mivel az egyház kozmikus egészébe a nemzet« mint természeti egység« tartozik bele« az államban a nemzetnek nem az alkotó« nem a szolgáló« nem a szeretettől vezetett — itt látjuk az etikus elem hiányát —, hanem a hatalmi akarata fejeződik ki. Ily módon alkotja meg a jogállammal és a demokratikus felépitésű állammal szemben az etnokrata államnak a fogalmát« mely a nemzetnek — a történeti azonosságnak, vérközösségnek« lelki egységnek és jövőre irányuló akaratnak értelmezett nemzetnek — a hatalmi akaratát kell« hogy kifejezésre juttassa. Rövid megfogalmazásban s „a román etnokrata állam a román nép hatalmi akaratának a kifejezője'^.

Az etnokrata állam a nemzeti társadalom összhangos megvalósítására törekszik. Itt fejti ki részleteiben azt az alapelvet« melyet ortodox világnézetében a társadalmi kérdéssel szemben elfoglalt. ««A nemzeti társadalom egy egységes egész, mely nem harcban álló osztályokból« hanem különböző foglalkozási kategóriákból áll« melyek közül egyik sem magasabb és egyik sem ala- csonyabbrendű, mint a másik« s amelyek« mint a nemzet életének orgánikus funkciói« kölcsönösen kiegészítik egymást. Az osztályok szétrombolják a nemzeti egységet« a foglalkozási-hivatási szervezetek összecementezik." így lesz a nemzet állami társadalom szervezésének első alaptörvénye a korporativ-rendszer. A második alaptörvénye t a nemzeli alapú számarányosság. ,«A román nép nagy szenvedéseinek egyike az« hogy sok munkaágból vagy teljesen ki van zárva« vagy legalább is előnytelen helyzetben van a kisebbségiekkel és az országnélküli sehonnaiakkal szemben. Egy nép azonban csak akkor úr a maga házában« ha alkotó ereje az összes munka- kategóriákban kifejezést nyerhet. Az etnokrata állam éppen azért a munkának új jogrendjét fogja megalkotni bevezetve az összes kézi és szellemi foglalkozásokba a nemzeti alapú számarányosságot."

Az etnokrata állam harmadik alaptétele, mely ismét világnézetének egyházi-ortodox alapvetéséből következik: „Krisztus törvénye — az állam törvénye". Ennek az érvényesítését pedig öt tétel leszögezése által reméli biztosítani;

1. az állami törvényhozás alkalmazkodni fog az egyház erkölcsi törvényeihez j

2. az államnak az életről vallott felfogása az ortodox egyház által vallott spirituális életszemlélet (a materiálista életszemlélet elutasítása !);

3. az állami nevelés vallásos nevelés; eszménye tehát Jézus Krisztus ;

4. az összes társadalmi« karitátív« szegénygondozó« stb. egyesületek és munkák az egyáz gondjaira bízatnak;

5. az állam az egyházat a maga élső funkciójának ismeri el.

A kisebbségi kérdéssel az etnokrátikus állam programja sok he