Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Juhász István: Az új értelmű román nacionálizmus
298 Juhász István Adatokat kellene itt felsorolnom arról, hogy ez az ortodox szellemi világkép és világnézeti állásfoglalás miként hódít a mai román szellemi életen belül, miként szorítja ki onnan a szekulá- ris és liberális szellemet, és hogy miként teremti meg a mai román szellemi élet új arculatát. A Gándirea szellemiségének a román életben való diadalútját kellene itt leírni; részletes kifejtés helyett azonban csak utalhatok rá. Ennek az új szellemiségnek a legmagasabb kifejezője Lucian Blaga szintétikus román filozófiája, mely ma már az Akadémiát is meghódította. Ugyancsak ez a világnézeti állásfoglalás az, amely napjainkban lehetővé teszi egy új román történetszemléletnek a kialakulását, mely egyfelől elbír egy, az eddiginél gondosabb történeti-kritikai látásmódot és mégis nemzeti-ortodox szelleménél fogva építő jellegű, mivel alkalmasabb a román szellemiség és öntudat múltbeli megjelenési formáinak a számbavételére, — amint ez a lorga utáni történetíró nemzedék i P, P, Panaitescu és C. C, Giurescu munkájában látszik. Ez az állásfoglalás jelenik meg művészeti síkon Demian Tassy ortodox motivumu és szellemű pikturájában. És így tovább. POLITIKAI SÍKON mit hozott ez az ortodox gyökerű, új román nemzeti kultúra ? Ez a kérdés vetődik fel, hiszen a nacio- nálizmus elsősorban közéleti és politikai jelenség. Meg kell állapítanunk legelőbb, hogy a Gándirea mögött álló mozgalom ma kizárólagosan szellemi mozgalom, mely az ortodox szellemű román élet kérdéseit igyekszik mindenek előtt felvetni és tisztázni. Politikai síkon is csak állásfoglalásával, elveivel, kidolgozott elméletével találkozunk, nem pedig annak a mozgalmi vagy pártpolitikai megvalósításával. A Gándirea szellemi mozgalmának az érettségét és teljességét mutatja azonban az, hogy állás- foglalását végiggondolta s kialakította már alapelveinek és a mai romániai helyzetnek megfelelő sajátos politikai elvrendszerét is. Az általános elveket Nichifor Crainíc a Gándirea 1937 márciusi számában foglalja írásba ,,Keresztyénség és fasizmus" címen; részletes kifejtésését pedig az etnokrata állam programjában adja meg, mely először a Gándirea irányzatát népszerűsítő hetilapban, a Sfarmá-Piatra-han jelent meg (1937 május 20 — június 17, III. évfolyam, 77—81. számokban), majd külön kis füzet alakjában is. A keresztyén világnézet, mindenféle alakjában, az ember függő mivoltának az öntudatosítását célozza és az emberi élet összhangos kifejtését az életet szabályozó erőknek való öntudatos önalárendelésben látja. A közösségi életben ez a gondolkodás nem az egyének szabad, egyezményes társulását találja, hanem bizonyos objektív akaratot fedez fel benne és a közösség tagjainak a közösségben kifejeződő életérdek, objektív akarat iránti engedelmességet írja elő. Ez a felismerés a jogállam és akultúráJlam között, a kultúrállam melletti állásfoglalást indokolja. Nichifor Crai- nic a fasizmusban látja azt az államformát, mely a keresztyén gondolkozás szerint a leghelyesebb, ez hangsúlyozza ugyanis a leghatározottabban ezt a közösségi életben megtestesülő objektív akaratot. Az az objektív akarat azonban, mely az állami közössé
