Hitel, 1937 (2. évfolyam, 2-4. szám)
1937 / 4. szám - Vita Sándor: A Székelyföld önellátása
284 Vita Sándor: A Székelyföld önellátása nyérhez jut, már is komoly jelentőséget nyerhet a Székelyföld iparosítása, nem is beszélve arról, hogy az iparosítás folytán fellendülő mezőgazdaság milyen jelentős mértékben fog hozzájárulni a nepfelesleg lekötéséhez^. A SZÉKELYFÖLD termelésének és fogyasztásának, valamint gazdasági önellátásának taglalásával nem egészen üj problémát bolygattunk meg. Hosszú évtizedek óta mindazok, akik e földnek sorsáért aggódtak s felelősnek érezték magukat, feltárták a székelység gazdasági bajait és keresték a megoldás lehetőségeit- A kilencvenes évek sajtójában, majd a különböző kongresz- szusokon, később a székelyföldi kirendeltség munkáján át újra és újra előtérbe kerül a kérdés. Azonban ezek a problémafelvető írások és megnyilatkozások, kezdemények és törekvések a Székelyföld gazdasági szükségleteinek és lehetőségeinek távolról sem jelentik kimerítését Adatokban a teendők serege vált közismertté, gyakorlatban sok egészséges javítás történt, de mindez egészen más szempontból, mint ahogy most a kérdés előttünk áll. Nevezetesen: a Székelyföld önellátásának megfontolása egészen újkeletű s töretlen úton járunk, amikor az erre vonatkozó adatokat rendszerezzük. A vállalkozás sok nehézséggel járt, a nehezen megválaszolható kérdések elől néha ki kellett térnünk, a hiányoknak teljes tudatában vagyunk. Azonban e kísérletnek a főhatalmi változás után így is meglehet a maga sajátos jelentősége, A Székelyföld felé forduló, háború előtti, kétségkívül nagy érdeklődés ugyanis az új helyzet kialakulásával megszakadt, az erdélyi magyarság látszólag súlyosabb kérdésekkel kényszerült leszámolni s így a Székelyföld gazdasági állapota közel két évtizeden át alig foglalkoztatta közvéleményünket, A székely közművelődési autonómia felett élénk, néha éles csatározások folytak és ma is folynak, közben: — mintha elsikkadt volna a belső nyomorúság és a nagy népmozgalom problémája, mintha nem vettük volna észre- a megélhetés nehézsége egyre nagyobb tömegekben űzi el a székeiységet szülőföldjéről. Ki sem tagadhatja: a kérdésnek jelentősége semmivel sem kisebb, mint az iskolaügyé, meg a töobi, a Székelyfölddel kapcsolatos, nem gazdasági problémáé. Egyet azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a Székelyföld önellátása nem jelszó, hanem — lehetőség, VITA SÁNDOR. > Az Anaarul StatisUc al Romániei 1935 ?/ 1936. szerint az 1930 as nép- szAmlálás a székely megyékben 21.659 ipari és kereskedelmi alkalmazottat éi munkást talált, ezeknek mintegy kóibaruiada falusi lakos volt.
