Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)

1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt

216 Dr- Mihó Imre napilap van és 81 időszaki sajtóorgánum; csak Oradea-n 8 napilap jelenik meg. A Panama, Nagybrittannia és Portugália kiküldötteiből álló kisebbségi bizottság felvilágosítást kért a román kormánytól arra vonatkozóan, hogy a lap szerkesztői fordulhattak volna-e állami bírósághoz ? A kormány 1934 május 9,-i válaszában hivatkozik az alkotmány 107, és az 1925 december 29,-i contencios törvény 2, szakaszára, amik szerint csak kormányintézkedéseket és katonai jellegű rendeleteket nem lehet megtámadni „contencios" kereset­tel, A belügyminisztérium bizalmas rendeletéit sohasem közlik írásban az érdekeltekkel, a betiltás azonban materiális tény, amit bizonyítani lehet s így a panaszosok állami birósághoz fordulhattak volna. A bizottság nem találta, hogy a betiltás a kisebbségi szer­ződést sértené és 1934 május 18.-án az ügyet lezárta a nélkül, hogy a Tanács figyelmét szükségesnek találta volna felhívni reá, amiről a Főtitkár a tanácstagokat értesíti, (Journal Officiel, XV-e année. No. 9. Septembre 1934. 1119-1120. 1) 12, Gr. Bethlen György az Országos Magyar Párt nevében 1934 augusztus 25.-Í keltezéssel panasszal fordult a Nemzetek Szövet­ségéhez a Zam és Sáncraiu-i (Claj megye) magyar lakosság erdő- és legelőjének a Sácueni-i románság által történt erőszakos elfoglalása ügyében. A közbirtokosság! legelőre a Säcueni-i román lakosság igényt jelentett be a kisajátítás alkalmából és szerzett is a megyei agrárbizottságnál, amit Säcueni lakói végre is hajtottak. A Bucu- re?ti-i agrárkomité azonban 1929-ben a földeket a magyar birto­kos tulajdonosok számára visszaítélte, ennek a végrehajtását azon­ban a Sácueni-iek megakadályozták. A megindított birtokháborí- tási pert a közbirtokosság jogerősen megnyerte, de így sem lehe­tett végrehajtani a semmítőszék ítéletét, sőt Manolescu Strunga földművelésügyi alminiszter Huedin-on jártában fenyegető beszé­det tartott a birtokukat kérő kisgazdáknak. Amikor Gr. Bethlen György ezt a kamara 1934 június 26.-i ülésén szóvátette és nem kapott reá kielégítő választ, szükségessé vált a fenti népszövetségi panasz beadása, amit 1935 május 10.-én pótpanasz egészített ki. Az ott nyert elintézés értelmében a kormány egyszakaszos tör­vényt hozott, amely a Monitorul Oficial 1936 április 7,-i számában jelent meg, E szerint a földművelésügyi minisztérium a 136 kát, hold és 540 négyszögöl lege'ő és erdőterületet 1 millió 100,000 lej áron megveszi Säcueni község számára. Ennek bejelentésével a Nemzetek Szövetségénél a panasz tárgyalását lezárták, s a Zam és Sáncrai-i magyar gazdák a vételárat már fel is vették. 13, A felekezeti tanerők új nyelvvizsgája ügyében az Országos Magyar Párt 1934 junius 15,-i kelettel fordult a Nemzetek Szövet­ségéhez. A kormány eltekintett az új nyelvvizsgák tartásától és csak a magánoktatási törvényben előírt román nyelvi tanfolya­mokhoz ragaszkodott. Ezt bejelentve a Nemzetek Szövetségének, a panasz tárgyalását lezárták. 14, Az Országos Magyar Párt a büntető törvénykönyv javaslatá­nak 215. cikke ellen is panaszt emelt, amely szerint büntetés alá

Next

/
Oldalképek
Tartalom