Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt 213 meg, amelynek értelmében az állam a kérdéses erdő és legelőterületet a BicaZ'iak számára megveszi az említett két közbirtokosságtól s a vételárat közös megegyezéssel állapítják meg. 8, Az Országos Magyar Párt vezetősége, Gr. Bethlen György és társai, 1930 május 25,-én keltp eticiójukban panaszt emelnek a köz, oktatásügyi miniszternek a névelemzés tárgyában kiadott rendelete ellen. A román kormány észrevételeit augusztás 25.-én teszi meg s az iratokat a Főtitkár két nap múlva közli a Tanács tagjaival. Az ügy megvizsgálására ötös bizottságot küldenek ki (itt nyert első Ízben alkalmazást a Tanács 1929 junius 13.-i határozatának 2. pontja, amelynek az értelmében kivételes esetekben az elnök négy tagot vehet maga mellé az ügy kivizsgálására), melynek Németország, Franciaország, Perzsia, Spanyolország és Venezuela kiküldöttei voltak a tagjai. A bizottság újabb felvilágosításokat kért a kormánytól s az ügyről csak 1931 szeptember 14.-én tett jelentést a nélkül, hogy szükségét látta volna annak, hogy a Tanács figyelmét felhívja a panaszra. A bizottság a román kormány válasza után abban a feltevésben volt, hogy a felekezeti iskolába való felvétel tekintetében az 1925 évi magánoktatási törvény 35. cikke nyer alkalmazást, amely szerint a felekezeti iskolába felvehető minden olyan növendék, akinek az anyanyelve azonos az iskola tannyelvével, nem pedig a korábbi ezzel ellentétes rendeletek és az 1924 évi állami elemi iskolai törvény 8. szakasza. Ez utóbbi úgy intézkedik, hogy azok a román állampolgárok, akik anyanyelvűket elvesztették, gyermekeiket csakis román előadási nyelvű iskolákba tartoznak adni, s ennek alapján a névelemzés ma is folyik tovább, sőt még fokozódott. 9. Az Országos Magyar Párt vezetősége Dr. Jakahffy Elemér, Ugrón István, Dr. Balogh Arthur és Dr. Pál Gábor aláírásával 1930 szeptember 5.-én panasz tárgyává tette az Angelescu-féle elemi oktatási törvénynek a kulturzónára vonatkozó intézkedéseit, illetve ennek a székelyek lakta megyékre való kiterjesztését és egyéb iskolai sérelmeket. Az ügy megvizsgálására kiküldött kisebbségi bizottság 1931 szeptember 29,-én tette meg jelentését olyan értelemben, hogy a Tanács figyelmének felhívását a panaszra nem találta szükségesnek. A panaszt és a reá adott választ a hivatalos népszövetségi lapban tették közzé. (Journal Officiel, XlII-e année, Janvier 1932. 157—81. 1.) /A. petíció a kisebbségi szerződés 9. és 11. szakaszaival kezdődik, amelyek az állampolgári jogegyenlőséget, kisebbségi iskolák létesítését és a székely önkormányzatot biztosítják. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy a kultúrzónás megyékben fölös számmal létesítenek állami elemi iskolákat a község költségén, ezekbe a magyar nyelvet nem tudó, dús javadalmazással ellátott tanítókat hoznak, ami miatt az anyanyelven történő oktatás helyett az új nemzedék elrománosodás veszélyének van kitéve- A magyar felekezeti iskolák növendékeit a névelemzéssel állami iskolába kényszerítik, itt a tankönyvek magyargyalázó kitételeket tartalmaznak, a felekezeti iskolákat bezárják, a meg
