Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Mikó Imre: Panaszaink a Nemzetek Szövetsége előtt
210 Dr. Mikó Imre rálás törvényes utón történt s az egyházi hatóságok felebbezése folytán az ügy bíróság előtt van. A Főtitkár mindkét iratot szeptember 30-án közli a Tanács tagjaival. A panaszosok december 3,-án újabb beadványt intéznek, ami elől a román kormány 1926 február 13, -i válaszában a magánoktatási törvény elleni panaszra 1925 december 1.-én adott válaszra hivatkozva tér ki, A Főtitkár mindkét iratot közölte a Tanács tagjaival. Az ügy azzal végződött, hogy a román kormány visszaadta az elvett épületet, amit az egyház azután az államnak eladott. 6, A Ciüc-i magánjavak ügye. A Ciuc-megyei magánjavak név alatt ismert, a volt Ciuc-i székely határőrezredek leszármazottai- nak kizárólagos tulajdonát képező, a háború előtt 105,820.000 aranykoronára becsült vagyonkomplexumnak az agrárreform folytán történt kisajátítása, illetve elkobzása miatt Dr, Pál Gábor és társai, mint az érdekeltek képviselői, 1929 junius 15.-én panaszt terjesztettek a Nemzetek Szövetsége elé, A Főtitkár közlésére a r«lrtAí-,or "7 -án ídpí(Jl<>nps vála.szt ad. maid 1930 január 9,-i jegyzékében részletesen kitér a panaszosok három főérvére: a) A panaszosoknak az az állítása, hogy a kisajátítást végző Comitetul Agrar politikai szerv, nem felel meg a valóságnak, mert az agrárkomité nemzetiségre és politikai állásfoglalásra való tekintet nélkül végzi munkáját. A kisajátítást a román állam, mint a magyar állam jogutódja, hajtotta végre, mivel a magánjavak ennek a tulajdonát képezték volt. A kisajátított birtok legnagyobb részben a székely parasztság és csak kis mértékben a románság tulajdonába ment át. b) A panaszosok kisajátítás helyett elkobzásról beszélnek, mivel ingóságaikat is elvették, amihez a román államnak „jure successiónis“ joga volt, c) A panaszosok a Nasáud-i és Caran- sebe?-i román határőrségek javainak meghagyására hivatkoznak, ezeket azonban nem lehet egy nevezőre hozni, mert a Ciuc-i magánjavakat 1848-ban elkobozták, míg a Nasaud-i és Caransebe§-i határőrezredek birtoklási jogát semmiféle hatósági ténykedés nem szakította meg, — 1929 december 15,-én és 23,-án, majd 1930 május 14, -én pófpanaszok érkeztek be, amelykre a román kormány május 8,-án tett észrevételeket, A Perzsia, Nagybrittannia és Finnország képviselőiből álló kisebbségi bizottság újabb adatokat kért a román kormánytól, amit az szeptember 3,-i válaszában meg is adott. Másfél éve folytak már a tárgyalások, amikor a kormány 1930 december 20,-i jegyzékében váratlanul illetékességi kifogást emel s a panasz állami biróság elé utalását kéri, A hármasbizottság ezzel nem törődve a panasznak a Tanács napirendjére való kitűzését javasolja, ami meg is történik, A májusi ülésszakon Joshizawa referens (Japán) jelenti, hogy a román kormány a földművelésügyi minisztérium mellett hat tagú bizottságot küldött ki a panaszosokkal való tárgyalásra, aminek következtében a Tanács elhalasztotta a petició tárgyalását (Journal Officiel, Xll-e année, No 7, Juillet 1931, 1118, 1.), A tárgyalások nem vezettek eredményre, mivel a bizottság hallani sem akart a panaszosok tulajdonjogának elismeréséről, amire a román kormány a Tanács szeptemberi ülésszakán újabb haladékot kért, amit a Tanács meg is
