Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
Románia külkereskedeíme 181 jó piaca volt Romániának, de azután úgyszólván csak kőolajtermékeket vásárolt. Valószínű azonban, hogy a megtorlások felfüggesztésének gyakorlati keresztülvitele után a román külkereskede- i^nr isiiiéí eifoglaiía fegT helyei Xílaszország behozatalában, termé- szetesen nem olyan mértékben, mint az olasz-abesszin háborúra való felkészülés idején. Az Abessziniában várható építkezések megindulásától a román faexportörök remélnek új lehetőségeket. Svájc gabonaneműeket és kőolajat vásáról Romániától s habár az előbbieknél kisebb fogyasztó terület, mégis fontos erős valutája miatt. A középeurópai államokon kívül az utóbbi években nagy fontossághoz jutottak a közelkeleti államok és pedig elsősorban Egyiptom, Palesztina és Görögország, Törökországgal még csak most kezdenek kialakulni a kapcsolatok. A két előbbi azért is fontos, mert szabadon felhasználható erős devizával rendelkezik. A közelkeleti államokkal csak a legutóbbi két-három évben épültek ki élénkebb kapcsolatok. A kőolaj kivitel ugyan azelőtt is megvolt Görögország felé, s a gabona-kivitel is. A fürészárú-kivitel a háború után új piacot szerzett Palesztinában, az ottani építkezések és narancstermelés folytán, mert a narancs szállításához évente sok millió ládára van szükség, A román állatkivitel azonban, nevezetesen a szarvasmarha-kivitel, csak a legutóbbi két évben kapott piacot a közelkeleti államokban. Ez már csak azért is fontos volt, mert időben egybeesett a román állatkivitel középeurópai piacainak fokozatos elvesztésével. Fejlődni kezd a Palesztinába irányuló baromfi- és gyümölcskivitel is, 1935-ben a román kivitelből 1,745 millió lej értékű árú irányult (10%) a közelkeleti államokba, viszont Románia 641 millió lej értékben (6“/o) vásárolt árút ezekből az országokból. Ez év első öt hónapjában ez az arány pontosan megmaradt. Csakhogy míg a két erős-valutáju országba (Egyiptom, Palesztina) irányuló kivitel százalékszerüen kissé visszaesett s csökkent a Görögországba irányuló kivitel is, addig Törökországba, már az első öt hónapban több árút szállított Románia (90 millió lej), mint az egész elmúlt év folyamán (73 millió lej), A közeikeieti államokba irányuló kivitelnél észlelhető kedvezőtlen eltolódások már az elmúlt év utolsó hónapjaiban jelentkeztek. Ennek egyik oka az, hogy fizetési nehézségek merültek el. Görögország, mely Romániánál is szegényebb állam, Romániának nem tudott fizetni. Viszont Egyiptom és Palesztina exportőrjei csak nagy nehézségek árán tudták behajtani romániai követeléseiket. Ez utóbbi látszólag érthetetlen, mert hiszen Románia Palesztinába értékben szinte négyszer több árut szállít, mint amennyit onnan vásárol, Egyiptomba pedig körülbelül kétszerte többet ad el, mint amennyit onnan vesz. Tehát mindkét viszonylatban nagy a kereskedelmi mérleg aktívuma és a román importörök mégsem tudták hitelezőiket kifizetni. Az történt ugyanis, hogy az Egyiptomból és Palesztinából szerzett szabad devizákat a Román Nemzeti Bank átutaltatta a nyugati államokba, hogy az ottani kötelezettségeinek valamennyire is eleget tegyen. Az egyiptomi és palesztinai exportőrök követeléseinek késedelmes fizetése természetesen Romániá-
