Hitel, 1936 (1. évfolyam, 3. szám)
1936 / 3. szám - Fogarasi Géza: Románia külkereskedelme
182 Dr, Fogarasi Géza nak a két országgal fennálló kereskedelmi kapcsolatait kedvezőtlenül befolyásolta. A másik ok az volt, hogy a prémiumokkal nem segített román állatkivitel a palesztinai, görögországi és egyiptomi piacokon nem tudta felvenni a versenyt a lengyel és jugoszláv állatkivitellel. Főképpen áll ez a görög piacra vonatkozólag. Harmadik okként játszott közre az, hogy a palesztinai narancs beho* zatalát a román kormány rendkívül megszorította, mire a palesztinai narancs-exportőrök azzal válaszoltak, hogy a narancsládákhoz szükséges deszkaanyagot egyre nagyobb mértékben Lengyel- országból kezdték vásárolni, melynek kormánya nem támasztott nehézségeket a narancsbehozatal elé. Végül a hónapok óta tartó palesztinai zavargások az ottani építkezéseket akadályozzák s így közvetve kedvezőtlenül befolyásolják az odairányuló fakivitelt, A közelkeleti piacok megtartása és az ottani lehetőségek alaposabb kihasználása csak megfelelő kereskedelem-politikai irányítás, a szállítás megszervezése és a szállítandó áruk minőségének emelése mellett lehetséges, A nyugati piacokon a román kivitel a válság utáni években zuhanásszerűen visszaesett. Ez több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy — amint már fennebb kifejtettük — a nyugati exportőrök követelései Romániában befagytak s erre a nyugati államok nemcsak a további áruhitelek megtagadásával válaszoltak, hanem a román áruk vásárlásának csökkentésével is. A másik ok a nyugati államokban is megnyilvánuló önellátásos törekvésekben keresendő. így például Franciaország belföldi mezőgazdaságát igyekszik támogatni, s ezenkívül Angliához hasonlóan, a mezőgazdasági nyersanyagokat a lehetőségek szerint gyarmatairól igyekszik beszerezni, A Franciaországba irányuló juhkivitel csaknem teljesen megszűnt, a tojáskivitel ijesztően visszaesett, a gabona-kivitel szintén hanyatlott. Hasonló okokra vezethető vissza a Hollandiába, Belgiumba stb. irányuló gabona- és fakivitel nagymértékű csökkenése, 1935-ben új kiviteli áruként megkezdték az Angliába irányuló bacon-szállításokat (disznóhusból készült hústermék). A válság éveinek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy Románia mezőgazdasága és fatermelése nem számíthat biztosan a nyugati piacokra. Vizi utakon az amerikai mezőgazdasági államok és az északeurópai fatermelő országok éppen olyan könnyen és olcsón elláthatják a Rajnán túli piacokat, mint Románia, Különben is a nyugati fogyasztó közönség rendkívül igényes, hiszen az egész világ szállítója és így van miben válogatnia. Ezzel szemben Románia gabonatermelése a háború utáni években visszaesett, állat- tenyésztése és gyümölcstermelése még hátramaradottabb, szállítási viszonyai rosszak s így érthető, hogy míg Jugoszlávia, Magyar- ország, Litvánia, stb. — nem is szólva Dániáról — jelentős tételekben helyezik el állati termékeiket az angol piacon, Romániának nincs rendszeres kivitele Nyugateurópába. Tartósabb kapcsolatok kiépítését csak akkor lehet remélni, ha a termelés minőségének színvonala emelkedni fog. Különben az Angliába és Franciaországba irányuló kivitel folyó évben kissé emelkedő irányzatot mutat, de meg sem közelíti
