Hírünk a Világban, 1960 (10. évfolyam, 1-3. szám)
1960-06-01 / 1-3. szám
10 Hírünk a Világban. Mag yarországról és az amerikai megszállás alatti osztrák területen élt mint D. P. Két fia a háború alatt halt meg. Legidősebb fia, Hans, a német hadsereg tisztje volt és börtönben halt meg, mielőtt kivégezték volna a Hitlerellenes merényletben való részvétele miatt. Másik fia, Mátyás, mint a magyar hadsereg tagja halt meg. Ausztriából Dohnányi Angliába ment s ott koncerteket adott. Utána Argentínába költözött, majd 1949-ben Amerikában telepedett le. Mint a Floridai Állami Egyetem profeszszora Tallahassee-ben zenét tanított. 1949 óta hangversenyeket adott, a floridai és ohioi egyetemeken oktatott és fiatal zongoraművészek pályáját készítette elő. Legutoljára 1953- ban jelent meg nyilvánosan New Yorkban. Dohnányi zenéjének legnagyobb része a magyar nemzeti szellemtől ment volt. Két kivétel : A ,Ruralia Hungarica' és a ,Variációk egy magyar témára4... “ Nemcsak az amerikai napilap, hanem az egész világ is megemlékezett a magyar zene nagy képviselőjének haláláról. A British Museum Dohnányi-kiállítást rendezett, a BBC a halála utáni napon egész nap az ő zenéjét játszotta. Égjük tanítványa, Joan Holley, ősszel h an g ve rsen yk ö r ú t r a indult Délamerikába, Európába és a Közel-Keletre s mindenütt az ő müveit adta elő. Június 14-én Florida kormányzója ünnepélyes formák közt proklamációt nyújtott át Dohnányi özvegyének, mely 1960 július 27-ét Dolinánj’i-nap‘1 -nak jelentette ki Floridában. A proklamáció többek közt ezeket mondja Dohnánjúról: „Dohnányi volt a romantikus iskola utolsó nagy képviselője... Korunk, sőt minden kor egyik legnagyobb zongoraművészének ismerték el... Florida népe büszke, hogy Dohnányi Ernő életének utolsó tizenkét évét körében töltötte és Floridát választotta végső nyugvóhelyéül.. . “ Ezen a napon a Floridai Egyetem emlékhangversenyt rendezett tiszteletére, melyen többek közt résztvett Kilényi Ede és Paul Parmelee, Dohnányi tanítványai. Júliusban nyílt meg Tallahassee-ben egy Dohnányi-kiállítás is. mely novemberig volt nyitva. Dohnányi Ernő hosszú élete utolsó napjaiig folytatta működését. Ö, aki 28 éves korában Berlinben mint professzor a legnagyobb fizetésért heti hat órát dolgozott három havi fizetéses nyári szabadsággal, a floridai egyetemen heti 11—12 órát is kénytelen volt dolgozni, amihez szemináriumok, próbák, koncertek, stb. járultak. Noha két egyetemhez hívták nyugdíjajánlattal, Floridában maradt, ahol nem volt nyugdíjigénye s teljesítenie kellett, amit a többi professzortól is megköveteltek. De szerette ezt a vidéket, kaméliáit, barátait. Az orvosok még utolsó hónapjaiban is 10 évet jósoltak neki. Az atlantai lapok halála előtt 3 hónappal azt írták, hogy sohasem hallották ilyen formában s a fiatalok elbújhatnak mellette. Bár a lemezfelvétel mindig kifárasztotta, mégis elfogadott egy kényelmesnek ígérkező ajánlatot : New Yorkban kellett két lemezt készítenie ,,alig néhány órás munkával' ‘. Azonban a stúdió intetten volt s ezen nem is lehetett segíteni, mert a fűtés zajt csinált. Meghűlt s influenzát kapott. Az első három nap csak nyelési zavarai voltak s ezért nem tudott enni. De fogadta barátait, elmulatott velük s buzgón tervezte, mikor indulhat haza, Floridába, kaméliáihoz s törpe papagályához, mely mindig magyar dalokat mondogatott. Február 8-án váratlanul tüdővizenyő lépett fel a betegnél, melyből még orvosának Wahl doktornak sikerült kigyógyítania. Másnap azonban nehéz légzése támadt s orvosa maga is megbetegedvén nem jöhetett. A másik orvos délután 4-kor kórházba szállítatta, de maga csak este tízkor jelent meg. Ekkor már minden késő volt. Február 9-én éjjel 11 előtt húsz perccel Dohnányi Ernő átadta lelkét Teremtőjének. Bessenyei György: Azt gondolhatnád: úgy, de amely haza engemet hív szolgálatomért üldöz, ahhoz én is lehetek háládatlan? Nem lehetsz: mert a te idődbe élő hazád fiainak háládatlanságok nem szabadíthat azon szoros kötelességedtül, mellyel oly sok ízbeli ő előttük élt eleidnek tartozol, és amellyel a következendő maradékokhoz vagy köttetve, kik nem sértenek, hanem Ihívségedet áldani, csudálni, véled élt társaidnak pedig háládatlanságckat vádolni, utálni fogják.
