Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1959-11-01 / 6. szám
Bibliográfia 15 « Az Akadémiai Kiadó 60-ik szótárának megjelenése alkalmából Bárczi Géza akadémikus előadta, hogy 1950 óta 62 kiadvány 92 kiadásban — összesen több mint egy és negyedmillió szótár jelent meg. A szótárkiadás területén a Szovjetunió után a második helyen állunk. » (Tájékoztató a megjelenő könyvekről, 1959, IX.) * * * A Bibliographie de la France szerint... Franciaországban 1957-ben 11,644 könyv látott napvilágot, az Egyesült Államokban 13,142, Angliában 20,719, Hollandiában 7296, Ausztriában 4347. Csak 1956-os adat áll rendelkezésre Nyugat-Németország (17,215) és Olaszország (13,121) esetében. (K., 1959, II, 145) * * * « A magyar könyvtárakban mindenütt, ahol az Egyetemes Tizedes Osztályozást (ETO) használják, a magyar irodalomtudomány és szépirodalom jelzeteként a 81- es számot alkalmazták eddig... (Erre) néhány évtizede önkényesen tértek át könyvtáraink, figyelmen kivül hagyva, hogy ezzel eltérnek az egységes nemzetközi rendszertől. Miután a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség közölte, hogy nem járulhat hozzá, hogy a 81-es osztályt, akár házi használatra is megtartsuk — az Országos Könyvtárügyi Tanács Országos Osztályozó Bizottsága úgy döntött, hogy a magyar Könyvtárakban vissza kell térni a magyar irodalom eredeti jelzetére: a 894.511-re. ... A nyomtatott katalóguscédulák 1958, november 1-től a fenti jelzettel jelennek meg, így a katalógusok egyöntetűsége és következetes szerkesztése miatt szükséges, hogy a könyvtárak mielőbb hozzáfogjanak katalógusaik átdolgozásához. » (K., 1958, XII, 907) * * * « A UNESCO ezév szeptemberében Bécsbe háromhetes konferenciára hívta meg Európa nemzeti könyvtárainak képviselőit... A tárgyalások anyagát három témakörben csoportosították: I. A nemzeti könyvtárak szervezete és általános kérdései, II. A nemzeti könyvtárak bibliográfiai tevékenysége, III. A nemzeti könyvtárak könyvtárközi kapcsolatai... Szóbakerültek a központi katalógusoknak nemzetközi vonatkozásai, így többek közt a külföldi könyvtárakban található hungarica-kéziratoknak az Országos Széchenyi Könyvtár által tervezett számbavétele is... Nemzeti könyvtárunk szinte valamenynyi feladatot teljesíti már, amely másutt még csak mint kivánalom szerepel. Általános könyvtárügyünk helyzetéről azonban, összehasonlítva pl. Csehszlovákiával és Lengyelországgal, kevés ismerete van a külföldnek. » (K., 1959, XII, 884-885) * * * 1958 első felében a délbudai olvasók a következő arányban kölcsönözték a 6.sz. Szabó Ervin Könyvtár szépirodalmi könyveit: új magyar irodalom 15.9%, régi magyar 29,9%, világirodalom (régi) 23.4%, szovjet 2.9%, egyéb (új nyugati, stb.) 27.9%. (K., 1958, XII, 886) * * * <( (Megjelent) az első önálló orosz nyelvű Vörösmarty-kötet Moszkvában. A 640 lapos könyv ötvenhárom lirai versen kivül “ A két szomszédvár ” a “ Csongor és Tünde ”, a “ Vémász ” és a “ Czillei és a Hunyadiak” teljes fordítását tartalmazza. Németre több mint száz éve fordítják Vörösmartyt, tolmácsolásainak összes terjedelme mégis alig haladja meg e nyelven azt a mennyiséget, amelyet az orosz kötet nyújt egy világrésznyi olvasóközönségnek, 35,000 példányban. S ami ennél fontosabb: a német vagy más európai nyelveken készült átültetések nagy része nem egyéb ihlettelen penzumnál, az orosz fordítások többsége viszont alkalmas arra, hogy megéreztesse, mi az, amit Vörösmartyban szeretünk és csodálunk. Nehéz volna megmondani, hogy az orosz olvasó, aki ebből a kötetből ismerkedik meg Vörösmartyval, minő képet alkot róla. Talán nem téved sejtésünk, hogy kicsit simább és józanabb ez a kép, mint a valóságos Vörösmartyé s talán régiesebb is, időben inkább Puskin előtt, mint Puskin után helyezkedik el, hiány
