Hirünk a Világban, 1959 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1959-11-01 / 6. szám

14 Bibliográfia rajnai kiadó nemcsak ukrán és orosz, de magyar nyelvű könyveket is ad ki... Csu­pán ebben az évben több mint negyven magyar nyelvű középiskolai tankönyv került forgalomba. A területi könyvkiadó 1958-as tervében szereplő 78 mű egyhar­­mada magyar nyelven jelenik meg... A Kárpátukrajna területén élő több tízezer magyar nyelvű család számára adják ki a magyar nyelven megjelenő területi új­ságot, a Kárpáti Igaz Szó-tl valamint a Kárpátontúli Igazság-ot, ezenkivúl há­rom helyi jellegű napilapot. Megjelenik továbbá a Kárpátok c. irodalmi alma­nach és az Agitátor jegyzetfüzetei c. fo­lyóirat. » (Kb1958,VIII,348) * * * « Az olasz könyvpiac magyar bestselle­rei még ma is Körmendi, Földi Mihály, Zilahy Lajos régi regényei, amelyeket új kiadásokban is megjelentetnek. Klasszi­kusaink gyéren jelennek meg, bár kétség­telenül vannak nagyon értékes kezdemé­nyezések, mint például a Lerici kiadásá­ban megjelent József Attila válogatott versei. Az utóbbi időkben Déry nevét ismerték meg a Niki lefordítása révén, amely körül elsősorban politikai jellegű érdeklődés alakult ki. Értelmiségi körök­ben a legjobban Lukács Györgyöt isme­rik, akinek legutóbb is több könyve jelent meg Olaszországban a szerző új előszavá­val. » (Kb., 1958,IX,387-388) * * * « A pécsi Jelenkorban... sok érdekes adatot tartalmazott Várkonyi Nándor publikációja, amelyből a szerző Szabó Lő­­rinccel folytatott levelezését ismerhettük meg. A nemrégiben megjelent 4. szám újból Szabó Lőrincet idézi... A tanulmány szerzője [Kanyar József] minden meg­jegyzés, magyarázat nélkül idéz egy 1949- ben kelt levélből ilyen mondatot: “ Ezt a vitát kellett volna hallaniok a mai urak­nak, alighanem máris püspökévé nevez­tek volna ki az atheista egyháznak. ” Semmilyen tisztelet és objektivitás sem engedheti meg azt, hogy önnönmagunkat gúnyoltassuk még csak nem is leplezet­ten szatirikus élű mondatokkal. » (« Mai urak? », É és I, 1959,X.9.) * * * « Az Eötvös Loránd Tudományegyetem­ről 1948/49 óta 10 éven át csaknem 200 könyvtáros került ki. A Budapesti Peda­gógia Főiskolán 1951/1956 között megkö­zelítően ugyanennyi tanult. A végzettek mintegy 3/4 része ez idő szerint is a könyvtárügy területén működik. A többi másutt (pl. könyvkiadás, könyvkereske­delem, lapszerkesztés, népművelés, stb.) helyezkedett el. » (K., 1958,VII,503) * * * « A College and Research Library egyik cikke arról számol be, hogy a floridai egyetemen 1948 óta minden hallgatónak részt kell vennie valamelyik félévben egy 15 órás könyvtári vonatkozású kollégiu­mon. Itt ismerkednek a könyvtárak és bibliográfiák használatával, az Egyesült Államok külföldi beszerzéseit nyilvántar­tó központi címjegyzékkel, a nagy könyv­tárak katalógusfajtáival, a tudományos kutatás tájékoztató könyveivel... Mindez a hallgatók bevallása szerint nagy segít­séget nyújt tanulmányaikban. A külföldi példa megfontolást érdemel. Azokkal, akikről feltételezhető, hogy ki­­sebb-nagyobb mérvű kutatómunkát fog­nak végezni, feltétlenül meg kell ismer­tetnünk a könyvtári szolgáltatások fa­jait. » (2T., 1958,VII,496) * * * « Az elmúlt évben ünnepelte a magyar pedagógustársadalom Joannes Amos Co­­menius Magyarországon keletkezett, út­törő művének 300 éves évfordulóját. He­lyesebben a nürnbergi kiadás csupán az első teljes kiadás volt, mert Comenius még sárospataki tartózkodása idején ki­nyomatta az Orbis Pictus első ívét. A mű azonban mindenképpen magyarországi tartózkodásának gyümölcse, a pataki éveknek pedagógiai tekintetben legjelen­tősebb alkotása... Az üres verbalizmussal szemben a szemléletességnek mesteri ke­resztülvitele, a gyermeki természethez al­kalmazkodó, természetes oktatás első megvalósítása. » (K., 1959,V,369) (Az « Or­bis Pictus » új magyar kiadás alkalmából) * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom