Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-10-01 / 10-12. szám
Hírünk a Világban 3 túr . . „A lutheránusok égettessenek meg .. De azóta sok víz lefolyt a Dunán. A mohácsi katasztrófa, a törökök és németek okozta nyomorúságok, az erdélyi adottság, ahol a politikai országot három autonóm „nemzet" szövetsége alkotta, legíőképen pedig az akkor még az ország lakossága többségét képező magyarság józansága, egészséges politikai érzéke, (aminek kialakulásában a vallás komolyan vételének része volt) a kompromisszumhoz, kiegyezéshez vezetett. Erre a célra Tordán 1557 június első felében összeült az országgyűlés. Résztvevői között ott volt a római katolikus kancellár, Csáky Mihály kanonok, a szintén hithű római katolikus Báthory István váradi kapitány, a későbbi fejedelem és lengyel király; ott voll a szász Heltai Gáspár, Dávid Ferenc, a szász városok képviselői s ott voltak a helvét irányt követő magyar urak, élükön Petrovics Péterrel. Egyhangúlag, minden ellenvetés nélkül szavazták meg, hogy „kiki azt a hitet tartsa, ami neki tetszik, akár új, akár régi szertartás szerint; kinekkinek ítéletére bízzuk, hogy hitének dolgában úg^ cselekedjék, amint azt jónak látja, de csak addig, amíg senkinek sem árt, nehogy az új vallás követői botránkozás kövei legyenek a régi vallásnak, vagy bármiképen is ártsanak azoknak, akik azt követik." Mi ennek a vallásügyi rendezésnek a jelentősége? Legelőször az, amire már rámutattunk; egyhangúlag hozatott meg. Épúgy megszavazták a római katolikusok, mint a lutheránusok és a helvét irány követői; egyformán megszavazták a magyarok, székelyek és szászok. Másik jelentősége pedig az volt, hogy nem partiális, hanem generális, nem részleges, hanem általános vallásszabadságot biztosított. Az ugyan tény, hogy 1557-ben az ország többsége még lutheránus volt, viszont a régi felekezettel már csak az uralkodó család miatt is számolni kellett, de a rendelkezés nemcsak a lutheránusok s természetesen a római katolikusok, hanem az akkor még csak kezdődő és kiaalakuló félben levő helvét irány követői számára is vallásszabadságot biztosított. Hogy az intenció ez volt, azt a János Zsigmond haláláig, 1571-ig hozott számos más hasonló törvény bizonyítja, amik a vallásszabadságot már az unitáriusokra is kiterjesztik. Hogy a vallásszabadság ügyében 1557-ben Tordán hozott végzés nem mai és nem amerikai értelemben biztosítja a lelkiismereti szabadságot, az tény. Végeredményben a tizenhatodik század emberétől nem lehet azt várni, hogy a huszadik században is meglehetősen kevés országban alkalmazott elvet vallotta légyen, de az tagadhatatlan, hogy Erdélyországban a tizenhatodik század második felében a római katolikus hittől kezdve a lutheránus és református felfogáson keresztül vallhatta magát valaki szentháromság-tagadó unitáriusnak is, anélkül, hogy ezért nem halál-, de csak börtönbüntetés is járt volna Az oka az erdélyi adottság mellett kétség kívül az ország lakosai és első sorban a magyarság politikai érettségében, bölcsességében s alapjában komoly keresztyénségében található meg. Torda forrongó világunk s első sorban a mai sok színezésű magyarság számára komoly útmutató. FIZESSEN ELŐ A 1IIHÜNK A VILÁGHAN-ra a világmagyarság és a magyar emigráció kulturális figyelőjére. Vegyen részt ankétjein! Nyerjen dijat pályázatain! Legyen a munkatársa! A HÍRÜNK A VILÁGBAN figyelemmel kiséri, mit tud s mit hisz rólunk a világ, ezzel előkészíti hírünk megjavítását, reális tükröt tart sokszor illúzióban élő honfitársaink elé s valódi kulturális értékeink bemutatásával, távolmaradva a napi politikától, erősíti a szétszórt magyarságban az össze tartozandóság érzését. Előfizetési dij: Északamerikában egész évre $ 4.00, félévre $ 2.00. Más országban havi két postai coupon. Az előfizetéseket kérjük az alábbi cimre küldeni: HÍRÜNK A VILÁGBAN P. O. Box 1005, Washington 13 D. C., USA
