Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-07-01 / 7-9. szám
4 Hírünk a Világban HARASZTHY ÁGOSTON, A SZŐLŐTERMELÉS MEGHONOSÍTÓJA KALIFORNIÁBAN A szeptembervégi Haraszlhy - emlékünnepségekkel kapcsolatban érdemes megvizsgálni. hogyan látják az amerikaiak Haraszlhy úttörő szerepéi a kaliforniai szőlőmívelés terén. Az „Amerikai borok és borászat“ c. 1936-ban harmadik kiadásban megjelent könyv *) hosszan tárgyalja a magyar újító működését. „Amerikai telepesek csupán a (múlt század) negyvenes éveiben kezdtek nagyobb számban érkezni Kaliforniába — kezdi a könyv a Haraszthyról szóló szakaszát —, a legtöbben azonban aranyásók voltak. Kevesen látták meg a lehetőségeket, amiket maga az ország Ígért. Egyikük a nevezetes magyar volt, Mokcsai Haraszlhy Ágoston gróf, aki majdnem egyedül vetette meg Kalifornia jelenlegi borászati iparának alapjait.“ Arról ugyan nem hallottunk, hogy Haraszlhy gróf lelt volna, de a következő sorokban maga a könyv is ellentmond önmagának, mert HaraszLhyl „a magyar kisnemesség tagjának“ nevezi. Majd igy folytatja: „Előbb katonatiszt volt s fonlos pozíciót foglalt el a közszolgálatban, mindazonáltal igen kevés tiszteletet tanúsítóit a monarchikus intézmények iránt. Emiatt a magasabb hatóságok rossz szemmel nézték s végülis kénytelen volt álruhában elmenekülni hazájából... 1840 tavaszán érkezett Amerikába, s a wisconsini Sauk City-t választotta lakóhelyéül.“ Valójában Haraszthy Ágoston Bölöni Farkas Sándor hires könyve nyomán lelkesült fel s határozta magái az amerikai útra, miután Mehádiában két amerikai turistával is megismerkedett. A Vasárnapi Újság 1869-es évfolyamában életrajzírója igy ismerteti Amerikába érkezését: „Fényes magyar ruhában látogatta meg Haraszthy a köztársaság elnökét, de nem hivalkodás vezelle hozzá. Amerikába, mint ő maga mondja, csupán a célból utazott, * Philip M. Wagner. American Wines and Wine- Making. 3d ed. New York, Knopf, 1956. 264 p. ill us. hogy saját szemével vizsgálja meg ezt a magasztalt országot. Az a fennhéjázó remény kecsegtette, hogy kereskedelmi kapcsolatba hozza honát Észak-Amerikával. Reményét mindinkább valósulni hitte, midőn tapasztalni kezdte, hogy hazája készítményei és terményei közül némelyikre szüksége van az Egyesült Államoknak. Ilyen például a kender, eperjesi négynyüstös vászon, varrott gabonazsák, erdélyi és pesti pokróc, bor, slb. Társaságot akart alapi tani, mely Magyarországgal kereskedést kezdene. Három nagy kereskedőház valóban elfogadta ajánlatát és az egyiknek főnöke megígérte, hogy 1842-ben Pestre! utazik, őt felkeresi és ha a jelzett cikkek nem túlságosan drágák, évenként egy millió dollár árát szerez be belőlük.“ Haraszthy 1841-ben hazautazott, de terve nem sikerült. Ezután határozta el magát, hogy családjává1 s néhány társával együtt kivándorol Amerikába. Valóban Wisconsinban telepedtek le, de telepüket „Haraszlhy“-nak hívták s csak később kapta a Sank City nevet. Mit ir itteni tartózkodásáról az amerikai könyv? „Haraszlhy hatása Sauk City-re azonnali volt (ez igaz, hisz ő alapította!) s tartós. Ha csak annyit mondanánk, hogy azon a vidéken ő intézett mindent, tévednénk, mert sokkal kevesebbet mondanánk, mini ami a valóság volt. De Sauk City nem tudta megtartani; és 1850-ben fiaival együtt (nevük Gaza — nyilván Géza! — Attila és Árpád volt) San Diego-ba költözött, ami akkor egy vad határfalu volt... Egy év alatt seriff lelt belőle s hozzálátott az indiánok megfékezéséhez.“ Nem említi a könyv, hogy Haraszthy közben hajósliszl volt a Missisippin, majd fával és deszkával kereskedett és indiánokkal folytatott cserekereskedést. Később St. Louis környékére köllözötl s megcsinálta a mai „chain slore“-ok ősét: St. Louis környékén minden faluban vegyeskereskedése volt. Amikor nyugtalan vére megint máshova, Kaliforniába, hajtotta, San Diego-
