Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-07-01 / 7-9. szám
Hírünk a Világban 3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG B1BLI0GRÀF1A-BA ? Mindig voltak, akik szerették a könyvek jelentőségét lebecsülni, sőt nevetségessé lenni. Az „élet“-et szokták szembeállítani a „könyvművellség“-gel, mintha a könyvek nem éppen az élet legfontosabb megnyilatkozásai lennének. Mióta a görög agorák és akadémiák mikrokozmosza a tömegek, ill. az egész földet behálózó minőségi központok makrokozmoszává bővült, eszméket éppúgy könyvek terjesztenek, mint politikai programokat, a tudomány eredményeit éppúgy, mint gyakorlati ismereteket. Elég, ha néhány példára gondolunk. A század legnagyobb demagógjának, Hitlernek közvetlen hatásával felért „Mein Kampf“-jának befolyása a német népre. Marx könyveiből egy olyan mozgalom nőtt ki, mely ma már a Föld lakosainak egyharmada felett uralkodik s elpusztulással fenyeget nemcsak mindent, amiért érdemes élni, de magát az életet is. „Tamás bátya kunyhójáéból olyan fejlődés indult ki, melyet még Faubus kormányzóknak sem sikerül feltartóztatni. Kant Immánuel az egész univerzumot egyesíteni tudta elméjében az írott szó segítségével, hiszen szülővárosából, Königsbergből egész életében nem mozdult ki. Gondoljunk továbbá a Biblia, a Korán s más szent könyvek világtörténelmet alakító hatására. De van a könyveknek negatív hatásuk is. Vajon a magyar forradalom kitörésében nem játszott-e szerepet az a csömör, amelyet a marxizmus-leninizmus klasszikusai, valamint mindennapi használatra könyvekben kinyomott hazugságai okozlak a társadalom minden rétegében? Végső fokon minden, de minden könyvekben szűrődik le, ami az életben fonlos, maradandó. A földi életben a viszonylagos örökkévalóság hordozói a könyvek. A könyvek ismerete — s persze kiadása is — nélkülözhetetlen a magyarság hírének megismerése s javilása szempontjából. A könyvek ismeretének sűrilelt formája a bibliográfia. Megtudni, hogy mit hisz rólunk a. világ, éppúgy csak a nagy fenékhálóval, a jó bibliográfia segítségével lehet, mint a megfelelő eszközöket annak kezébe adni, aki könyvben, tanulmányban vagy akárcsak cikkben Magyarországról véleményt alkotni s Írni akar. Egyetlen tudomány sem haladhat előre az addigi eredmények ismerete nélkül s ma már az életnek alig van olyan területe, ahol eredményt érhetünk el tisztán spekulativ úton. A bibliográfia célja általában: kimutatni, hogy egy-egy tárgykörből milyen könyvek állnak rendelkezésre, azok pontos adatainak közlése, segítség a könyvtárosoknak, könyvüzleteknek, hogy mit szerezzenek be, és segítség a kutatóknak, tudósoknak, akik forrásművek, s a tárgykörűkbe tartozó irodalom után érdeklődnek. Különleges célja a bibliográfiának az emigrációs életünkben: a száműzött írók s tudósok tevékenységének regisztrálása, a magyar irodalom bevezetése a világ irodalmi éleiébe, eszközök rendelkezésére bocsátása mindazoknak, akik hírünket javítani akarják nemcsak frázisokkal, de meggyőző adatokkal, dokumentumokkal. A Hiriink a Világban nem helyettesítheti a könyvek munkáját, mégcsak elég könyvismertetést sem közölhet, de elkészítheti a legkülönbözőbb bibliográfiákat, amelyek a fenti célt szolgálják. Lapunk már a múltban is közölt könyvlistákat. így Cserenvey Géza jegyzékét az 1945—19.10 közt megjelent, Magyarországgal foglalkozó politikai és közgazdasági könyvekről, Márai Sándor műveinek idegennyelvíf kiadásait, egy Mindszenty-bibliográfiát, slb. Most elérkezettnek látszik az idő, hogy önálló mellékletet indítsunk Bibliográfia címmel. Hogy mi mindennel fog foglalkozni mellékletünk a fenti célok szolgálatában, arról a Bibliográfia bevezetése tájékozatja olvasóinkat. Bízunk benne, hogy olvasóink mellékletünkéi, valójában egy új folyóiratot, haszonnal fogják forgatni, s adataikkal, tanácsaikkal hathatósan támogatni Elsősorban könyvkiadóinkat s a fontosabb idegennyelvű tanulmányok s könyvek szerzőit kérjük, küldjenek be példányokat bibliográfiáink számára.