Hirünk a Világban, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1957-07-01 / 7-9. szám

Hírünk a Világban 3 MIÉRT VAN SZÜKSÉG B1BLI0GRÀF1A-BA ? Mindig voltak, akik szerették a könyvek jelentőségét lebecsülni, sőt nevetségessé lenni. Az „élet“-et szokták szembeállítani a „könyvművellség“-gel, mintha a könyvek nem éppen az élet legfontosabb megnyi­latkozásai lennének. Mióta a görög agorák és akadémiák mikrokozmosza a tömegek, ill. az egész földet behálózó minőségi köz­pontok makrokozmoszává bővült, eszmé­ket éppúgy könyvek terjesztenek, mint po­litikai programokat, a tudomány ered­ményeit éppúgy, mint gyakorlati ismere­teket. Elég, ha néhány példára gondolunk. A század legnagyobb demagógjának, Hitler­nek közvetlen hatásával felért „Mein Kampf“-jának befolyása a német népre. Marx könyveiből egy olyan mozgalom nőtt ki, mely ma már a Föld lakosainak egy­­harmada felett uralkodik s elpusztulással fenyeget nemcsak mindent, amiért érde­mes élni, de magát az életet is. „Tamás bátya kunyhójáéból olyan fejlődés indult ki, melyet még Faubus kormányzóknak sem sikerül feltartóztatni. Kant Immánuel az egész univerzumot egyesíteni tudta el­méjében az írott szó segítségével, hiszen szülővárosából, Königsbergből egész éle­tében nem mozdult ki. Gondoljunk továbbá a Biblia, a Korán s más szent könyvek világtörténelmet alakító hatására. De van a könyveknek negatív hatásuk is. Vajon a magyar forradalom kitörésében nem ját­szott-e szerepet az a csömör, amelyet a marxizmus-leninizmus klasszikusai, vala­mint mindennapi használatra könyvekben kinyomott hazugságai okozlak a társada­lom minden rétegében? Végső fokon minden, de minden köny­vekben szűrődik le, ami az életben fonlos, maradandó. A földi életben a viszonylagos örökkévalóság hordozói a könyvek. A könyvek ismerete — s persze kiadása is — nélkülözhetetlen a magyarság híré­nek megismerése s javilása szempontjából. A könyvek ismeretének sűrilelt formája a bibliográfia. Megtudni, hogy mit hisz ró­lunk a. világ, éppúgy csak a nagy fenék­hálóval, a jó bibliográfia segítségével lehet, mint a megfelelő eszközöket annak kezébe adni, aki könyvben, tanulmányban vagy akárcsak cikkben Magyarországról véle­ményt alkotni s Írni akar. Egyetlen tudomány sem haladhat előre az addigi eredmények ismerete nélkül s ma már az életnek alig van olyan területe, ahol ered­ményt érhetünk el tisztán spekulativ úton. A bibliográfia célja általában: kimutatni, hogy egy-egy tárgykörből milyen könyvek állnak rendelkezésre, azok pontos adatai­nak közlése, segítség a könyvtárosoknak, könyvüzleteknek, hogy mit szerezzenek be, és segítség a kutatóknak, tudósoknak, akik forrásművek, s a tárgykörűkbe tartozó iro­dalom után érdeklődnek. Különleges célja a bibliográfiának az emigrációs életünkben: a száműzött írók s tudósok tevékenységének regisztrálása, a magyar irodalom bevezetése a világ irodal­mi éleiébe, eszközök rendelkezésére bocsá­tása mindazoknak, akik hírünket javítani akarják nemcsak frázisokkal, de meggyőző adatokkal, dokumentumokkal. A Hiriink a Világban nem helyette­sítheti a könyvek munkáját, mégcsak elég könyvismertetést sem közölhet, de elkészít­heti a legkülönbözőbb bibliográfiákat, ame­lyek a fenti célt szolgálják. Lapunk már a múltban is közölt könyv­­listákat. így Cserenvey Géza jegyzékét az 1945—19.10 közt megjelent, Magyarország­­gal foglalkozó politikai és közgazdasági könyvekről, Márai Sándor műveinek ide­­gennyelvíf kiadásait, egy Mindszenty-biblio­­gráfiát, slb. Most elérkezettnek látszik az idő, hogy önálló mellékletet indítsunk Bibliográfia címmel. Hogy mi mindennel fog foglalkozni mellékletünk a fenti célok szolgálatában, arról a Bibliográfia bevezetése tájé­kozatja olvasóinkat. Bízunk benne, hogy olvasóink mellékletünkéi, valójában egy új folyóiratot, haszonnal fogják forgatni, s adataikkal, tanácsaikkal hathatósan támo­gatni Elsősorban könyvkiadóinkat s a fon­tosabb idegennyelvű tanulmányok s köny­vek szerzőit kérjük, küldjenek be példá­nyokat bibliográfiáink számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom