Hirünk a Világban, 1956 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1956-01-01 / 1-2. szám

VI. évfolyam 1—2 szám. 1936 január—február HÍRÜNK A VILÁGBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KULTURÁLIS FIGYELŐ Előfizetési dij: Északamerikában P. 0. Box 1005 Hungarian Bimonthly — Revista Húngara egész évre 4., félévre 2. dollár. WASHINGTON 13., D. C. Revue Bimensuelle Hongroise Más országban havi két coup. MUNKÁCSY FESTMÉNYEI AMERIKÁBAN «W Irta: Molnár Endre I. Munkácsy Mihály a tizenkilencedik század egyik legnagyobb festője volt. Realisztikus ér­telemben vett nagyszerű szinezö készség, kü­lönleges alkotó erő és csodálatos sokoldalúság jellemezte. Paul Baudry, a párizsi Operaház diszletfestő­­je, mondta egyszer róla: „Mily szerencsés volt, hogy nem járt ki egy akadémiát sem ! Mi festők mind ugyanabból a fából vagyunk fa­ragva, míg ő szabadon alkotott érzései sze­rint.” Elismert kritikusok Rembrandt-tal és Velasquez-zel hasonlították össze. Munkácsy 1844-ben született Munkácson. Apja Lieb Mihály, só-adó beszedő volt. Ap­ját a 48-as forradalomban való részvétele miatt az osztrákok bebörtönözték. Édesany­ja emiatt való bánatában nemsokára meghalt. Két évre rá apja is követte őt a sirba. A hét­éves Miska 1851-ben árván maradt s nagy­bátyjához, Reök Istvánhoz került, Csabára. Ez nem sokat törődött vele s asztalosinasnak adta. Munkácsy kiskorában a nélkülözések és rossz táplálkozás miatt sokat betegeskedett. Nem tetszett neki az asztalosmesterség s ez­ért közbe-közbe rajzolgatott is. Időközben Gyulán a sors véletlenül összehozta Szamossy Elek festővel, aki rajzaira azt mondta: „Ez­zel a tehetséggel maga más is lehet, mint asz­talos.” Szamossy igen jól bánt vele s állan­dóan biztatta őt. Munkácsy kisebb szobai je­leneteket rajzolt ceruzával, melyeket egy könyvkereskedőnek három, négy és öt forint­ért adott el. Szamossy elhelyezte őt egy csa­ládnál, ahol rajztanítás ellenében ebédet ka­pott. Munkácsy mindig nagy hálával gondolt Szamossyra, aki rávette Őt az asztalosmester­­ség abbahagyására és megerősítette elhatáro­zásában, hogy festő lesz. Miután egyik képe eladásával — 16 forin­tot kapott érte — megvolt az útiköltség, fel­utazott Pestre. Ekkor 19 éves volt. Pesten si­került eladnia a Pesti Művészegyletnek egy képet 80 forintért és Andrássy grófnak egy tájképet 130 forintért. 1865-ben Bécsbe, majd Münchenbe utazott. A müncheni művészi körök vezetője Piloty volt. Az ünnepelt Piloty nem akarta a magyar festőt —, akinek tehetségében különben sem bizott — felvenni tanítványai közé. Ennek el­lenére kiváló mesterei akadtak: Kaulbach, Wagner Sándor, maid Frantz Adam: Mün­chenben festette a „Leánynézőben” és a „Zi­vatar a pusztán” c. képeit, melyeket Pestnek adott el. Pest város azonkívül 100 forintos ösztöndijat is megszavazott neki. amire na­gyon büszke volt. Ezzel kapcsolatban említet­te meg, hogy ha 200 forintot tudna havonta keresni, többet nem is kívánna. Ekkor 21 éves volt. Tíz évvel később 20,000 frankot kere­sett havonta! 1868-ban Düsseldorfba költözött, hol Knaus mesterrel került kapcsolatba. Itt Munkácsy realisztikusan kezdett festeni és kisérletképen néhány tanulmányfejet készített. „Ásitó inas”-a volt az első festmény az új Munkácsy stílusban. (Érdemes megemlíteni, hogy Ma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom