Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-08-01 / 8-10. szám

10 Hírünk a Világban KINA Magyar irodalmi müvek az elmúlt hat évben közel fél­millió példányban jelentek meg kínai fordításban. A legnépsze­rűbb könyvek közt szerepel Pe­tőfi János vitéze, 40 válogatott vers és Petőfi válogatott versei­nek első és második kiadása. — Népszerű Veres Péter is. A Rá­kosi-, Vas Zoltán- és Illés Béla­­tnüveken felül megjelent kínaiul Mikszáth Szent Péter esernyője s Móricz Zsigmond novellái is. — (Magyar Nemzet, 55. VIII. IS A LENGYELORSZÁG A Varsói Magyar Kulturális Intézetheti magyar irodalmi lengyel for­dítói értekezletet tartottak. Pá­­kozdy Ferenc költő ismertette a lengyelből magyarra fordító köl­tők és prózairók budapesti mun­kaközösségének működését. A magyarból lengyelre fordító köl­tők és Írók elhatározták, hogy szintén munkaközösségbe tömö­rülnek, amelynek célja a munká­ban szerzett tapasztalatok kicse­rélése, a .fordítással kapcsolatos problémák megbeszélése és a ma­gyar irodalom népszerűsítése. - - (Művelt Nép, 55. VII. 17.) Ebből sokat tanulhatunk mi is itt, nyugaton . . . NYUGATNÉMETORSZÁG Fricsay Ferenc lett a^.állami Opera föLeneigaz­­gajtója Münchenben. Fricsay pá-r lyáj^t részletesen tárgyalja Blau­­kqpf Kurt Great Conductors cimii könyve (London, Arco, 1955). Hugónkét, karmestert mutat be a mii,, Toscanini, Ansermet, Bruno Wajtçr, Beecham, Furtwaengler, Karajan; stb. közt Friesayt is,. .y Érdekes, hogy Fricsay egyik lemezének ismertetése közben a New York Herald Tribune (55, IV. 10.) a hires De Sabatával ha­sonlítja össze a magyar mestert s az összehasonlítás Fricsay szá­mára üt ki előnyösen. A lap sze­rint Fricsay De Sabatánál ‘jóvai kevésbbé modorosán értelmezte Verdi Requiemjét; gyönyörű rész­letei vannak’; mig De Sabata ‘nem alkotott valami igazán gyö­nyörűt/ SPANYOLORSZÁG Zenei liirek Afc 1954—55-ös zenei évadnak több magyar szereplője volt mint valaha. A sort március 20-án Ko­­\ách Andor (Sao Paulo) nyitotta meg az Orquesta Sinfónica de Madrid élén. Mig a betegen fel­lépő karmester a sokkal erélye­sebb kezet igénylő zenekarral nem érhette el a kívánt sikert, a kri­tika elismeréssel fogadta, mint a bemutatásra került, hat rövid té­telből álló Skolasztika-Szvit szer­zőjét. Ugyancsak a madridi szimfoni­kus zenekarral lépett fel László Ervin április 3-án; ö Pierino Gamba vezényletével Csajkovszkij zongoraversenyét adta elő. — A madridi Club Mobiliario hang­versenysorozatáéban szerepelt a Budapesti Trio, mig a Magyar Vonósnégyes májusban a Conser­­vatorio-ban adta elő Beethoven összes kvartettjét ugyanolyan ha­talmas sikerrel, mint Európa töb­bi nagyvárosaiban. Az évad egyik legkimagaslóbb eseménye volt Fricsay Ferenc sze­­leplése az Orqesta Nációnál élén április 29-én. Fricsay Bart'k Di­­vertimentóját, aualántái Tánco­kat és Brahms T. szimfóniáját ve­zényelte. Hazainé Ákos Magda, Dohnányi Ernő volt tehetséges fiatal tanít­ványa, aki eddig Madridban a ze­nei élettől visszavonultan élt, jú­nius 22-én sikerrel szerepelt a Ra­dio Nációnál műsorában egy Mo­­zart-szonátának és Dohnányi Pas­­toral-jának előadásával. A madri­di zenevilág új generációjának rokonszenves fiatal alakja Fer­nando Ember, Ember Nándor Spa nyolor^zágban elhunyt zongoramü vészünk spanyol anyától szárma­zó fia, aki az elmúlt években a Juventudes Musicales (Zenélő If­júság) elnökeként szerzett érde­meket. (R. Z., Madrid.) JSVÁJC A “Budapesti Tavasz*1’ cimii, Kossuth-dijat nyert ma­gyar film julius 11-én került Lo­­carnoban előadásra, a nemzetkö­zi filmbemutató alkalmával. A közönség feszült érdeklődéssel ki­sérte a bemutatót és megtapsol­ta. A sajtóvisszhangból sokat ta­nulhatunk .. . Az ECO Dl LOCARNO c. lap ezt irta a filmről: ‘A magyar film a Budapest felszabadulását meg­előző időszakot — a náci uralom gyötrően nehéz utolsó n a p­­jait — mutatja be. A tehetséges rendező nagy ügyességgel és kö­nyörtelen realizmussal £árja elénk a partizánok küzdelmét és a ke­gyetlen üldözések légkörét. — A szereplők játéka forró életté ala­­kitja a cselekményt. Habár a film hangulata nyomasztó, van benne valami felemelő: az áldozatok és hősi halottak fölött is diadalmas­kodó, jövöbevetett hit.’ A DOVERE c. bellinzonai na­pilap igy kommentálja à filmet: ‘A magyar film történelmi hátte­rű, kitűnő előadásban pergő, kommunista propaeandafilm, me­lyen nagyonis meglátszik a Népi

Next

/
Oldalképek
Tartalom