Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1955-08-01 / 8-10. szám

Hírünk a Világban ií ÚJABB MAGYAR SPORTSIkEREK Egész Európa a holnap kezdődő angol-magyar at­létikai versenytől várja a végleges választ arra a kérdésre, ki foglalja el a második helyet az oroszok után az európai rangsorban. Egyetlen ország sem, még Oroszország sem, mutatott olyan gyors emelke­dést az atlétika terén, mint Magyarország. Figyelem­­bevéve az ország nagyságát, Magyarország teljesít­ménye ámulatba ejtette az egész világot. Kisszámú lakosságából egyik bajnokot a másik után tudta ki­állítani s az utánpótlása kimerithetetlennek látszik. Ezt irta a THE EVENING NEWS 1955, augusztus 13-án s a másnapi THE OBSERVER ezekkel a sza­vakkal volt kénytelen kezdeni beszámolóját: Magyar­­ország kivivta a harmadik helyet az atlétikai világ­­ranglistán az USA és Oroszország után, amikor Ang­lia ellen 116.5:93.5 arányban győzött. . . Világos, hogy Magyarország kiharcolta magának a vezetést a középtávokon a világ ösáues nemzetei közt. A magyar futók közül a legjobban szerepelt az idén Iharos Sándor, aki 1955 folyamán négy uj világcsú­csot futott: 1500 méteren 3:40.8, 2 mérföldön 8:33.4, 3000 méteren 7:55.6 és 5000 méteren 13:50.8. Tábori László, akinek világraszóló győzelméről Londonban az egymérföldes távon legutóbb megemlékeztünk, Oslóban, 1955 szeptember 6-án 1500 méteren beállítot­ta Iharos világcsúcsát. Az év egyik legszenzációsabb versenye Pozsony­ban 'zajlott le, ahol a magyar -csehszlovák atlétikai verseny során 10 ezer méteren Kovács József és Sza­bó Miklós legyőzték Zatopeket. A szeptember 24-én megtartott versenyen Magyarország győzött 115:97 arányban. Szeptember 21-én Tátán ^Rózsavölgyi beállította 1000 méteren a világcsúcsot, a norvég Boysen 2:19- es idejét. Szeptember 29-én került sor a 31-ik magyar atlé­tikai világcsúcsra, amikor is a 4x1500 méteres váltó­futásban a Bp. Honvéd (Mikes, Tábori, Rózsavölgyi, Iharos) 15:14.8 perces idővel győzött. Somogyi János 1955 augusztus 28-án két világcsú­csot gyalogolt: 50 kilométeren 4:28:24, 8 óra és 30 mérföldön 4:18:23.4 óra. A varsói VIT atlétikai versenyét a Szovjetunió nyerte tizenkilenc ország közül. Magyarország Cseh­szlovákiával együtt holtversenyben másodikak lettek A Szovjetunió 20, a másik két ország 4—4 első di­jat nyert. (MAGYAR NEMZET, 55, VIII. 9.) Minden jel arra mutat, hogy a magyar sport, mi­után az összes többi fontosabb sportágakban az elsők közé verekedte fel magát, most az atlétikára össz­pontosítja energiáját. Eddig az olimpiai atlétikai ver­senyeken magyar versenyzők legfeljebb mellékes számokban tudtak elsők lenni (pl. kalapácsvetésben^ női magasugrásban), Melbourne-ben azonban közép­távon az összes futószámok első dijára pályáznakl A magyar taktika abban áll, hogy egyrészt lehe-Köztársaság stílusa. A túlságosan kiütköző, cél'zatos alapgondolat éppenséggel nem vonzó. Azonban rokonszenvet vált ki maga a tör­ténet, mely egy kis nemzetnek az elnyomatás ellen folyó, tiszteletet érdemlő küzdelmét tárja elénk. SZOVJETUNIÓ Három magyar dráma Katona Bánk bán-ja, Csiky Ger gely Ingyenélök-je és Móricz Zsig mond Úri muri-ja szerepel a Moszkvában megjelént ‘A népi demokratikus országok klasszikus drámairodalma’ c. kétkötetes; kb. 1300 oldalas gyűjteményben, me­lyet az Istkussztvo (Művészet) c. állami kiadóvállalat adott ki. Be­vezető tanulmány a magyar drá­mairodalomról, fametszetek, fény­képek és grafikai munkák gazda­gítják az anyagot. A Bánk Bán előadásairól nyolc kép található a miiben. Az antológia két román, két bolgár, három' csehszlovák, négy lengyel és három magyar színmü­vet tartalmaz. (Magyar Nemzet, 55. VI. 24.) * • VATlKANVUtOS Magyar -miibrr a Piarista Rend P. Dr. Törnek Vince S. P.-t; a Piarista Rend Generálisát Rómá­ban a Piarista Rend Nagykáipta­­lanja ujabb hat évi időtartamra a Rend generálisává választotta meg. P. Törnek Vincét 1947-ben választották meg először a Pia­rista Rend generálisává. Előtte P. Törnek a budapesti piarista lendház főnöke volt. A szerzetesrendek történetében első eset volt, hogy magyar em­ber került egy Rend élére. P. Törnek tevékenysége1 számos pia­rista házat, iskolái-és települést eredményezett Délamerika több államában,. az ÜSA-ban, Canadá­­bah és'Japánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom