Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-11-01 / 11-12. szám
28 Hírünk a Világban PÁLYÁZATI EREDMÉNY A Híriinh a Világban folyamatban lévő ankétje során is világossá vált, hogy a magyar irodalom viszonylagos ismeretlenségének legfőbb oka a magyar remekművek egyenrangú fordításának aránylag kis szám. Uj fordítótehetségek felkutatására, illetve a már ismertek új munkára serkentése céljából a HÍRÜNK A VILÁGBAN műfordítási pályázatot hirdetett meg. A pályázók választhattak két novella ,Móricz „Hét krajcár“-jának s Kosztolányi „Gipszangyal“ának) angolra fordítása között. A pályamüveket a következő birákból álló zsűri bírálta el: Dr. William H. F. Lamont professzor, a Rutgers University-n az angol nyelv és irodalom tanára, Dr. Reményi József professzor, a Western Reserve University országos hírű összehasonlitó irodalom-történet tanára, valamint Dr. Sziklay Andor, a kiváló amerikai-magyar író és műfordító. A HÍRÜNK A VILÁGBAN ezúton is kifejezi köszönetét a bírálóbizottság tagjainak, nehéz és felelősségteljes munkájukért. Ugyanakkor köszönetét mondunk azoknak is, akik hozzájárultak a dijak összegéhez s ezzel nagyrészt lehetővé tették a pályázat megrendezését; ezek a következők voltak: Borshy K. György, Henfield Márton, Kertész István, Kornfeld Móricz, Lorenz Anton, Révay István, Rózsa Miklós. Köszönetét mondunk továbbá azoknak az újságoknak is »AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG, SZABADSÁG, TESTVÉRISÉG, UJ HUNGÁRIA, stb.), amelyek a pályázatot hasábjaikon ismertették és ezzel elősegítették a műfordítók széleskörű részvételét a pályázatban. Pályázatok szinte a világ minden részéből érkeztek, Németországtól az Egyesült Államokig, Írországtól Ausztráliáig. Olyan is akadt, mely egy kiejtéssel olvasta, így az ausztrálok a zenei szépségeken kívül a magyar parasztdalok jóizü szövegeit is élvezhették. A megjelent előkelő ausztrál közönség élén Harold Holt bevándorlásügyi miniszterrel és feleségével nagy ünneplésben részesítették az előadó művészeket. A hangversenyt az Australian Broadcasting Commission lemezre is vette, és a szereplő művészek kitűnő kritikát kaptak a nagy ausztrál lapokban. 1955 szeptember 26-án, Bartók Béla halálának tizedik évfordulóján a fentemlített ausztrál nem'zeti magyar s egy angol anyanyelvű fordító együttműködésével készült. 31 olyan pályázat érkezett be, mely részletes, individuális elbírálást érdemelt. Ezek a következő jeligéjüek voltak: Anonymus, Corvin, Detur digniori, Free Speech, Metamorphosis Transylvaniae, Mikola, Never too late, Number 51, Pan, Rylo, Saláta, Sára, South Hall, Sunt lacrimae rerum, Vándorffy, Well („Hét krajcár“), ...ad astra, Ali Baba, Breve est tempus, Budapest, Elemér Kelemen, Humanitás, Justice for Hungary, Lement a nap, de csillagok nem jöttének, Linden, Never too late, Pilgrim, Próba szerencse, Tabu, Tempus fugat, The fear of God is the beginning of wisdom, The more the better (Gipszangyal“) Az első dijat (50 dollár) nyerte: Dr. Harkai Schiller Pálné (Anonymus), A második dijat (25 dollár) nyerte: Victor Clement (Pán) A harmadik díjat nyerte: Harsányi Alex (...ad astra) Negyedik: Metamorphosis Transylvaniae ötödik: Ali Baba Hatodik: Breve est tempus és Elemér Kelemen Dicséretet érdemel még: Lement a nap, de csillagok nem jöttének, South Hall, Tabu, Tempus fugat. Örömmel állapítható meg az is, hogy a fentemlitett 31 pályázat esetében még a kevésbbé sikerültek között sem akadt olyan, amely nem mutatott volna bizonyos értékeket. Ezzel lezárult ez a pályázat, amely a maga nemében első s remélhetőleg nem utolsó volt a szabad magyar világban. Az első dijat nyert pályázat meg fog jelenni egy novellagyüjteményben, az OCCIDENTAL PRESS kiadásában. adóállomás dr. Edvi-Illésnek, mint az ausztráliai Bartók Béla egyesület elnökének, hivatalos megkeresésére szokatlanul hosszú és nagyarányú másfélórás adás keretében adózott a világhírű magyar zeneszerző halála emlékének, és a sydneyi Bartók egyesület is rendezett egy Bartók emlékestet. A két egyesület tevékenységének hatására ma már nem múlik el úgyszólván egy hét sem annelkül, hogy Bartók valamelyik nagy mestermüvét ne adná valamelyik ausfctrál adóállomás és a hangversenyzö (Folytatása a 29. oldalon)