Hirünk a Világban, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-01 / 8-10. szám
12 Hírünk a Világban-tövé kívánják tenni a magyar futóknak az olimpiai ellenfeleikkel való korábbi találkozókat, másrészt fiatal atlétáknak egész tömegét fogják spártai módszerü edzésre. Előbbi nagyrészt már meg is valósult az idei nagyszámú nemzetközi atlétikai találkozók során. Utóbbit egy Tatán felállított edzőtáborban viaLik keresztül. Állítólag már olyan nagy számban találtak s képeztek ki a fiatal utánpótlás soraiból elsőrangú futókat, hogy a jelenlegi ‘sztárok’ szükség esetén vaió elejtésére is felkészüljenek. Erre a sportvezetőség szerint részben politikai szempontokból, — részben némelyikük ‘prepotens’ magatartása miatt szükség lehet. A különböző edUö-táborokban oly mértékben folynak az edzések, hogy julius elseje óta a politikai oktatást is felfüggesztették. Ennek ugyan egy másik oka az volt, hogy a 4—6 órás edzések után az atléták el szoktak aludni az ideológiai órákon. Az edzések Iglói Mihály és számos orvos ellenőrzése mellett folynak a központi edző-táborban. A sportolóknak nem szabad többet hizniok vagy fogyniok, mint fél kilót. Magán az olimpiászon az lesz a magyar taktika, hogy — akárcsak az eddigi nemzetközi versenyeken — a magyar versenyzők a legjobbjukat fogják segigiteni azzal, hogy az idegen ellenfeleik visszatartására összpontositják taktikájukat. Itt említjük meg, hogy a melbournei olimpiai játékok emlékérmeinek megtervezésére hirdetett pályázatot Mészáros Andor magyar emigráns művész nyerte meg. * Az idei nyár egyéb magyar sportsikereket is hozott. Talán a legjelentősebb a kosárlabda Európabajnokság volt, melyen a magyar csapat legyőzte az olimpiai bajnok oroszokat s elnyerte a bajnokságot. .A junius 19-én végződött mérkőzések csaknem mindig zsúfolt nézőtér előtt zajlottak le a Népstadionban. A közönség feltűnően lelkes ünneplésben részesítette a nyugati országok sportkiküldötteit és csak alig tapsolt a felvonuló oroszoknak. A mérkőzésen külön kórusok voltak kirendelve az oroszok biztatására. A közönség azonban óriási tapssal jutalmazta őket, valahányszor pontot vesztettek! A magyar—orosz mérkőzésen a közönség oly hévvel tüntetett az oroszok ellen, hogy külön rendőri erősítés érkezett a lelátókra s dulakodás, verekedés tört ki, az emberek nyiltan szidalmazták az oroszokat. Húsz embert tartóztattak le. A mérkőzés egyik ‘fénypontja’ az volt, hogy valahányszor a labda az egyik szovjet játékoshoz került. aki történetesen kopasz volt, a közönség egetverö ordításba tört: ‘Le a kopasszal! Le a kopasszal!’ — ami természetesen egész másvalakire vonatkozott a valóságban... További kiemelkedő magyar eredmény volt Székely Éva világcsúcsa a 400 méteres vegyesuszásban. Az uj világrekord, mely julius 13-án született: 5:40.8 p. Szeptember 3-án a budapesti nemzetközi uszóvefsenyen a 4x100 méteres női vegyesváltót a magyar csapat (Székely É., Székely R., Pajor E., Szőke K.) 4:57.8 perces uj világrekorddal nyerte. A magyar sportsikerek nemzetközi visszhangja egyre komolyabb. A legnagyobb szolgálatot ezen a téren kétségtelenül a fair play nemzete, az angolok teszik. Ebben s régebbi számainkban közölt sajtóvéleményeik Szépen bizonyítják ezt. A múlt évben egyébként egy angol futballkönyv jelent meg (Hobey, Alan: One crowded hour. London, Museum Press 1954), melynek egyik fejezetcíme: ‘Budapest — The New Masters’. ‘A labdarúgás művészetében — Írja többek között — a magyarok valóban egy másik világból valók.’ A Spanyolországban élő hires magyar futbalistáról Írva, megjegyzi a könyv, hogy egy Kubala-autogrammért három Franco-aláirást adnak! A sport terén izolacionizmusban élő USA-ban is kezd visszhangja támadni a magyar győzelmeknek. Iharos és Tábori sikereit sokszor első oldalon hozták a newyorki lapok. Ennek persze az a föoka, hogy á/. atlétikában az USA-én a világhegemónia s az olimpiai játékokon is az úszás mellett szinte csak ez érdekli az amerikai közvéleményt. Nemrég jelent meg többszázezres példányszámban egy kis The Encyclopedia of Sports al: amerikai könyv piacon. A könyvecske 320 oldalán minden sportról van szó, de szinte csak az amerikai eredményekről. A vivás, vizipóló, birkózás, box stb. fejezeteiben a magyar szó még csak le sincs Írva. Az olimpiai játékokról szóló rövid fejezetben szerepel az öt magyar atlétikai győzelem s az ugyancsak öt aranyérmünk úszásban. Más olimpiai versenyek nem is szerepelnek az Enciklopédiában. Az Úszás c. fejezetben a világrekordok közt a hét magyar fel van sorolva, az asztali tennisz terén elért magyar világbajnokságok is (számszerint kilenc), valamint a két magyar győzelem az amerikai ping-pong-bajnokságokon. Szerepel még két magyar korcsolyavilágbajnokság is. Alz utolsó magyar adat a könyvben Kazi Aranka 880 yardon elért 1954-es világrekordja. * (Folytatás a 13.-ik oldalon)
