Hirünk a Világban, 1951 (1. évfolyam, 4-5. szám)

1951-05-01 / 4-5. szám

- 9 -KODÁLY ÚJABB ZENEKARI ^MÜVEI. Irta: D.Schweng Lorándne

A TEMPO c. londoni zenei folyóirat 1950 őszi és 1951 teli számában a modern magyar zene kitűnő ismerőjétől, John S.Weissmanntól közöl fenti címmel cikksorozatot. A tanulmány zenei illusztrációk alapján alapos és részletes hangtani partitúra-analízisét is adja a Kodály-műveknek, amit azonban itt következő ismertetésünkben sajnos el kell hagy - nunk.

Gyakran hangoztatják, - írja J.S.Weissmann első cikkében - hogy az alkotóművész valódi nagyságát két tényező határozza meg; az egyik: a hagyományokhoz való ragaszkodása, - a másik: korának uralkodó szellemi áramlatához való beállítottsága,

Kodály Zoltán szerzeményeit illetően eddig csaknem kizárólag vokális műveit elemezték mind zenei, mind társadalmi kölcsönhatások szempontjából. J.3.Weissmann ezúttal a mester két zenekari művét elemezi részletesen. Elsőnek ’’Kádár Kátá”-t,azénekiang- és kiszenekarra írott erdélyi népballadát választja, mintegy bevezetésül, a szerző stílusa és technikai módszerének ismertetéséhez. Szóló-ének, fafúvós,zongora,ce - lesta és vonósokra írott mű, bővített kiadása az 1929-ben megjelent ’’Magyar Népi zene énekhangra és zongorára” c. gyűjteményben szereplő /lB.sz./ verziónak.

Maga a ballada szövege jelentősen befolyásolja a művet tematikus invenció és felépítés szempontjából, A ballada drámai esemén3/eket szaggatott stílusban, lírai formában elbeszélő mű, melyben csodás és szimbolikus elemek, és az érzelmi túlfűtöttség együtt igen nagy feszültséget teremtenek. Ezek a. tulajdonságok erősen befolyásolják, mintegy determinálják a mű zenei részét.

Kádár Kata története röviden: egy nemes ifjú halálosan szereti jobbágyuk leányát, Katát, Az ifjú édesanyja á tóba vetteti a leányt,minek hallatára az ifjú is a tóba öli magát, leikor ezt követően a víz partján kihajtó két virágszál összefonódik, a szívtelen anya gyökerestől kiírtja azokat. Ezután fia átka kíséri mindenüvé, A történet maga különböző népek folklorejában előfordul. Magyar változatát Kodály Erdélyben, 1912-ben gyűjtötte.

A zenei szimbolika két válfaját ismerjük; egyik a programmatikus, hangutánzó, leíró változata /vihar,zivatar, stb. utánzása/.A másik a szublimáltabb: az eseményekre való spirituális reagálást tükrözi. /Vaughan Williams és Bartók Béla egyes műveiben találkozunk vele./

’’Kádár Katában" mindkét változat előfordul: a féktelen dühében toporzókoló anya, - a gyengéden kihajtó virágok, - Kata halálának beszámolója /egy baráti ifjú elbeszélése formájában/, - a programmatikus szimbolizmust alkalmazza.

A bensőséges, spirituális szimbolika legszebb példája, mikor a szerelmes ifjú meghallja kedvese sorsát: a szavak kalapácsütésként érik; szinte megölik.

A "motivum” fogalma csaknem "ujjlenyomatszerűen" jelenik meg Kodály műveiben; a fájdalom,szenvedés és felfokozott érzelmekkel kapcsolatban. ■ • .

A régistílusú erdélyi népi dallam dór hangnemben, négy izometrikus dallamsorból áll. Ahogy Kodály az adott unisono dallamot polifonná szövi, megtartva mind a dallam önálló jellegét, mind számos hozzájáruló tényezőt, közeli rokonságban áll a 15-16.századbeli polifon mesterek canto fermo technikájával.

A magyar népdal, minden valódi,ill. jellegzetesen magyar muzsika alapja: nem alkalmas szimfonikus feldolgozásra. Nehéz egy tempo rubato dallamot polifon feldolgozásban elképzelni. .Kodály nyilván idejében faL-